Az egykori sípmester 1945. október 31-én a Bács-Kiskun vármegyei Borotán született. Már kisgyerekként rendkívüli módon érdeklődött a futball iránt, ahogy ő fogalmazott: szenvedélyévé vált, ha tehette, egész nap kergette a labdát a társaival. 1957 tavaszán néhány kiöregedett futballista megszervezte a településen a kölyökcsapatot, s ezzel „hivatalosan” is kapcsolatba került a labdarúgással. Játékosként szerepelt a Békéscsabai Honvédban is, de nem ért el jelentősebb eredményeket, ezért 1969-ben befejezte a versenyszerű labdarúgást.
Néhány sportbarátja biztatására 1972 őszén beiratkozott a Gödöllői Járási Labdarúgó Szövetség játékvezetői tanfolyamára, ahol 1973 februárjában sikeres vizsgát tett. Nádas Lajos sportfelügyelő kifejezett kérésére a járásban kezdett működni. A tanfolyam elvégzését követően rögtön bedobták a mélyvízbe: március elején az Iklad-IMI Vasas II. – Tura találkozó volt a legelső hivatalos küldése. A járási bajnokságban az első felnőtt bajnoki megmérettetése 1973 májusában az Erdőkertes – Aszódi Honvéd találkozó volt, melyet a hazaiak nyertek 2–0-ra. Tudatosan készült a találkozókra, edzett és ügyelt az étkezésére is. 1975-ben felterjesztették a megyei keretbe, ami egyben azt is jelentette, hogy a területi bajnokságban az előmérkőzésen az ifjúságiaknál bíráskodott, majd következett a felnőttek kilencven perce, ahol partjelzőként működött. Emlékezetes maradt számára, hogy az első – immáron megyei, de az NB III-ba, vagyis a harmadik ligába szóló – küldése 1975 augusztusában a Perbál – Székesfehérvári MÁV Előre összecsapásra szólt, amelyen a felnőttek mérkőzését a neves FIFA-bíró, Soós Gábor vezette. Elismerően szólt a ténykedéséről, ezután további motivációt nyerve még komolyabban készült a meccsekre. Az edzőtáborokban a felméréseken kiemelkedő eredményeket ért el, sohasem iratkozott le mérkőzésről, mindig küldhető volt.
Felfigyeltek a teljesítményére, mert 1979 nyarán felterjesztették az országos utánpótláskeretbe, ami akkoriban óriási dolognak számított, ugyanis az övék volt az első utánpótláskeret, így az élvonal játékvezetőivel együtt vehettek részt az edzőtáborozáson. Jól sikerült tesztet követően bemutatkozhatott a Gyöngyös – Nagybátony TOTO Kupa-meccsen. Ezután sorozatban jöttek számára a rangosabb mérkőzések az NB I-es tartalékoknál, egy év leforgása alatt 15 ilyen találkozót kapott, főleg rangos fővárosi csapatokhoz delegálták. Ezeket az összecsapásokat az első csapatok találkozói előtt rendezték, rendre nagyszámú közönség előtt. 1980 nyarán a táborba már NB II-es kerettagként kapott meghívást. Futószalagon jöttek a feladatok az NB II-ben, emellett az NB I-ben partjelzőként is működött. Az NB II-es bemutatkozására 1980 augusztusában a Miskolci Honvéd – Hódmezővásárhely meccsen került sor, az élvonalban pedig először az Ózdi Kohász – Békéscsaba találkozón volt partjelző.
1983 júniusában, 37 éves korában aztán eljött a nagy nap Ádám Mihály számára, mondhatni, feljutott a csúcsra, ugyanis besorolták az NB I-es keretbe. A Videoton – Szombathely összecsapás jelentette számára a debütálást: a találkozót a fehérváriak 1–0-ra nyerték, de a vendégek könnyen pontot menthettek volna, ám az előző évi gólkirály, Dobány Lajos (az MLSZ jelenlegi Vas vármegyei igazgatója) tizenegyesét Disztl Péter kivédte. Két évet töltött el az élvonalban, majd visszakerült az NB II-es keretbe. Játékvezetőként tíz, partjelzőként további 69 NB I-es, míg az NB II-ben összesen 138 mérkőzésen kapott lehetőséget. Ádám Mihály a játékvezetői pályafutása során az egyes osztályokban összesen 1730 mérkőzésen működött.
1993-ban alelnöki feladatot kapott az akkori Pest Megyei Labdarúgó Szövetség – a mai vármegyei igazgatóság elődje – játékvezető bizottságában, ezért az aktív játékvezetői korhatár előtt egy évvel, 1994-ben bejelentette a visszavonulását.
A PMLSZ elnökségének 1989 márciusától egészen 2010 júniusáig volt tagja, a Pest megyei játékvezetőket bizottsági elnökként 1999 novemberétől 2011 nyaráig irányította. Emellett egy rövidebb időszakban dolgozott a technikai bizottság vezetőjeként is. Mindezen feladataival párhuzamosan ellátta a Gödöllő Körzeti Labdarúgó Szövetség (2007-től kihelyezett versenybizottság) elnöki tisztségét is. Jelenleg is tagja a Pest vármegyei fellebbviteli bizottságnak.
1995-től országos játékvezető-ellenőrként két évtizeden át tevékenykedett. A 70 éves korhatárt betöltve, 2015. május 30-án, az OTP Bank Liga 30. fordulójában, a Haladás – Puskás Akadémia (3–0) mérkőzésen látta el utoljára feladatát. Az akkori országos ellenőri keretnek egyhuzamban ő volt leghosszabb időn át tagja.
Isten éltessen, Misi bácsi!
Címlapfotó: A legendás kettős rangadók keretében rendezték a Ferencváros 2000. bajnoki mérkőzését 1983. szeptember 10-én a Népstadionban 40 ezer néző előtt (FTC – Vasas 4–2). A találkozót Hartmann Lajos vezette (jobbról a második), partjelzői Ádám Mihály (jobbról a harmadik) és Eőry Zoltán voltak. Az ünnepélyes kezdőrúgást az akkor 75 éves legendás Fradi-játékos, Toldi Géza (labdával a kezében) végezte el. (A mérkőzésről készült Népsport-beszámolót mellékeltük cikkünkhöz.)
