– Miről árulkodik a száz évvel ezelőtti alakuló ülés jegyzőkönyve?
– A dokumentumban mindent pontosan rögzítettek, melyből kiderül, kezdetben 22 fős elnökséget választottak. A klub első elnökének Törő Imre földbirtokost, mellé társelnökül Wágner János tisztviselőt választották. Az alelnöki pozícióba Bihary József számtanácsos került, míg a titkár Németh Kálmán szobrászművész lett. A vezetőségben különböző foglalkozású személyek szerepeltek, volt közöttük magyar királyi számtiszt, minisztériumi tisztviselő, tanító, géplakatos, mészáros, szabó és bőröndös is. Valamennyiük neve mellett azt is precízen feltüntették, hogy a lakhelyük Kisalag. Az elnökség hozzálátott a csapat szervezéséhez, amelynek első első pályája a mai Bokor és Rév utca sarkán létesült a kezdetben kék-sárga színekben játszó együttesnek. Sajnos azonban a sikeres kezdet után bekövetkezett egy törés.
– Ennek mi volt az oka?
– Az 1929-ben kezdődő nagy gazdasági világválság éreztette a hatását, ami az egyesület működését is ellehetetlenítette. Szerencsére a nehéz időszakot követően az egylet új életre kelt, ebben jelentős szerepe volt a csapatot támogató vitéz Cserményi Lehelnek. Az első említést érdemlő siker az 1935/1936-os szezonhoz köthető, ekkor a KÖLASZ II. osztályban ezüstérmes lett a gárda. Ebben az időben kaptuk meg a ma is használt pályát, a klub színe pedig zöld-fehérre változott, mivel az akkori támogató a Fradinak drukkolt. Ennek a korszaknak egyébként több kiemelkedő futballistája volt, akik innen kikerülve máshol komoly sikereket értek el.
– Mondana közülük név szerint is néhányat?
– Wohlram János, aki a nehezen kiejthető neve miatt Kisalagi néven vált ismertté a Nemzeti SC játékosaként. Előbb a másodosztályban bajnoki és gólkirályi címet szerzett, majd 1938-ban egy alkalommal a magyar válogatottba is bekerült a Németország elleni 1:1-re végződött találkozón. Szintén sokra vitte Tolvaj Lajos, aki az Újpestben játszott, emellett a magyar B-válogatottban is pályára lépett.
– Ez a sikeres időszak meddig folytatódott?
– Megemlíteném még az 1941-ben a Duna-Tisza kerületi I/B osztályban nyert ezüstérmet, majd ismét közbeszólt a világpolitika, a második világháború, ekkoriban eseménytelen évek következtek a futballban. Aztán persze folytatódott a működés, majd miután 1952-ben Kisalagot Fóthoz csatolták, a sportrajongó fóti állomásfőnök, Kleinlein Kázmér közbenjárására Fóti Vasutas Sportegyesület néven játszott az együttes. Eredményes időszak következhetett érmekkel, többszöri feljutással és bajnoki címekkel megspékelve. 1962-ben a Vác-Szobi, majd 1977-ben a Váci járás II. osztályában szerzett aranyérmet a gárda. A kor meghatározó alakja az egyesület elnöke, id. Szebeni Ferenc volt, ekkor még más szakosztályok is működtek az sportszervezet kötelékében. Ez a korszak egészen 1978-ig tartott, de gazdasági okok miatt újabb törés következett be, azonban 1997-ben szerencsére sikerült újra indulni.
– Minek volt köszönhető ez az immár sokadik talpra állás?
– Gazdag János vezetésével 1997-ben immár Kisalag Sport Club néven indultunk újra. Az elnöksége alatt a fénykorát élte a klub, két felnőtt, valamit egy-egy öregfiúk, illetve ifjúsági korosztályt is versenyeztettek. A felnőtt alakulat már az első évben magasabb osztályba lépett, a fiatalok is bajnokságot nyertek és a B-csapat is több érmet szerzett. Ebben meghatározó szerepet vállalt Henzel Lajos testnevelő tanár, aki a környék labdarúgásában is kiemelkedő munkát végzett. A későbbiekben ifj. Szebeni Ferenc vette át a vezetést, akivel 2005-ben és a következő szezonban is bronzérmes lett a gárda, míg az öregfiúk 2009-ben bajnoki címet szereztek. Az évek során a segítőinek a száma egyre csökkent, sokszor gyakorlatilag egyedül tartotta fenn az egyesületet. Sajnos Szebeni Ferenc 2019-ben bekövetkezett halála után a Kisalag SC jövője bizonytalanná vált, de szerencsére egy maroknyi közösség lépett és nem hagyta, hogy megszűnjön.
– Kik alkották az újabb megmentők táborát és hogyan képzelték el a folytatást?
– Ennek a közösségnek voltam tagja én is, a Casa Étteremben együtt összeülve úgy döntöttünk, tovább visszük a Kisalag SC-t. A tisztújító közgyűlés során új vezetés alakult, engem választottak elnöknek, a megtisztelő felkérést örömmel elvállaltam. A munkában a segítőim Olajos Sándor, Kalászi Tamás és Porubszki Róbert voltak, közösségi összefogással, barátok és támogatók felajánlásainak köszönhetően megkezdődött a pálya és az öltöző teljes körű felújítása. Külön köszönet illeti Vida Mihályt, aki többhetes szakmunkát végzett el az átalakítás során. A 2021/2022-es szezonban már használhattuk a felújított létesítményt, amit a felnőtt gárda a Pest vármegyei IV. osztály, Közép-csoportjában elért bronzéremmel ünnepelt. A kisalagi pálya újra életre kelt és telt meg élettel, amelyet a felnőttek és az öregfiúk használnak, de célul tűztük ki az ifjúsági együttes újbóli elindítását is.
– Hogyan összegezné az eltelt száz évet?
– Száz év nem csupán eltelt idő, hanem a történetek, küzdelmek, közösségek és újrakezdések sora is egyben. A Kisalag Sport Club múltja nemcsak a győzelmekről, hanem a kitartásról és az összefogás erejéről is szól. Voltak időszakok, amikor nehezebb volt a pályán maradni, mint gólt szerezni, mégis mindig voltak olyanok, akik hittek benne. Ez az egyesület generációkat köt össze, a múltból építkezik, a jelenben dolgozik és a jövőért küzd. A történet nem ért véget, sőt, igazából most kezdődik újra…
Címlapfotó: Küzdelmes száz esztendőt tudhat maga mögött az egyesület (forrás: MLSZ PVMI-archív)
