Ma Lenke névnapja van
Sportszelet jelenlegi logója.
Szendrő Dénes, az MLSZ Pest vármegyei fellebbviteli bizottságának elnöke

Szendrő Dénes a hatvanéves jubileumra készül

A közelmúltban több, jelentősnek mondható változás is történt az MLSZ Pest Vármegyei Igazgatóság különböző szakbizottságainak összetételében, így többek között a fegyelmi bizottság elnöki posztjáról a fellebbviteli bizottság élére került át a régió futballját évtizedek óta segítő Szendrő Dénes is.

Szendrő Dénes gyermekkora óta kötődik a futball világához, és annak ma, immár 78. évéhez közeledve is aktív szereplője. A sportvezető Isaszegen született 1946. február 13-án, ahol azóta is él. Sportvezetői pályája közel hatvan évvel ezelőtt játékvezetőként indult, majd a bíráskodást befejezve a sportág irányításában vállalt szerepet. A vele folytatott beszélgetésben felidéztük az elmúlt évtizedek élményekben és eseményekben gazdag történéseit.

 

– Miként került kapcsolatba a labdarúgással?

– Édesapám Isaszegen a futballcsapat vezetője volt, így adódott, hogy már kisgyerekként a pálya közelében voltam. Amikor eljutottam abba a korba, hogy aktív futballista legyek, Budapestre kezdtem járni középiskolába, majd egyetemre kerültem, a tanulással viszont nehéz lett volna összeegyeztetni a focit. Azért kerestem a lehetőséget, hogy a labdarúgás közelében maradhassak, így végül játékvezető lettem.

 

– Említette, hogy a középiskola elvégzése után egyetemen tanult tovább. Hol folytatta tanulmányait?

– Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, fizikus szakon, ahol 1969-ben okleveles fizikusként végeztem. A diploma átvétele után a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben lettem előbb tudományos munkatárs, majd főmunkatárs, végül pedig osztályvezető. Közben a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán levelező tagozaton okleveles geofizikai szakmérnöki diplomát szereztem 1978-ban, majd a következő évben okleveles számítógép-programozó és rendszerprogramozó végzettségem is lett, 2002-ben pedig letettem a közigazgatási szakvizsgát. A Geofizikai Intézettől a Földmérési és Távközlési Intézethez kerültem főtanácsosnak, majd 2001 és 2007 között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgoztam különböző beosztásokban. Oktatói tevékenységet is folytattam, több felsőfokú intézetben voltam előadó, emellett tudományos publikációim is megjelentek.

 

– Minden elismerést megillet ez az életpálya, ám most, ha kérhetem, kanyarodjunk vissza a labdarúgáshoz! Említette, hogy a tanulással nehéz lett volna összeegyeztetnie az aktív játékot, de a kapcsolatot mégsem kívánta megszakítani, ezért játékvezető lett. Mikorra tehető ennek a kezdete?

– 1965 elején jelentkeztem a Budapesti Labdarúgó Szövetség játékvezetői tanfolyamára, májusban pedig már megkaptam az első feladatomat, a serdülő korosztályban a Bp. Honvéd – Sportiskola találkozót. Pontosan emlékszem, hogy a meccset a Honvéd nyerte 7:0 arányban. Akkor ugyanis még nem gólkülönbséget, hanem gólarányt számítottak. Egy év elteltével már az ifjúságiaknál vezethettem, ahol az MTK II. – Csepel II. összecsapással mutatkoztam be, a találkozó pedig a kék-fehérek győzelmét hozta. Ez márciusban volt, májusban már a PMLSZ játékvezetője voltam.

Szendrő Dénes nevére a Budapesti Labdarúgó Szövetség által 1965. május 21-én kibocsátott játékvezetői versenybírói igazolvány
Szendrő Dénes nevére a Budapesti Labdarúgó Szövetség által 1965. május 21-én kibocsátott játékvezetői versenybírói igazolvány

– Miért került sor erre a váltásra?

– Isaszegen az egyik bajnoki játékvezető-ellenőre Bende József volt, aki édesapámmal beszélgetve megtudta, hogy a Budapest-bajnokságban bíráskodom. Ő akkoriban a PMLSZ játékvezetői bizottságának az elnöke volt, megkérdezte, nem jönnék-e át a megyéhez. Nem kellett sokat győzködni, elfogadtam az invitálást, levezettem az első járási mérkőzésemet Dányban, ahol a Veresegyház vendégeskedett és a házigazda 4:3-ra nyert.

 

– Hogyan alakult megyei pályafutása a továbbiakban?

– Már 1966 őszén „megye-kettes” meccset kaptam, és mivel pontosan vezettem a küldéseimet, tudom, hogy ebben az osztályban a Verőce – Kisnémedi találkozón volt a bemutatkozásom, amely hazai győzelemmel végződött. Lépegettem felfelé, már partjelzőként is foglalkoztattak az első osztályban, majd 1967 novemberében megkaptam az első „megye-egyes” találkozómat. A Budaörs – Pécel összecsapást bízták rám, és a gólokban gazdag 90 perc a hazaiak 4:3-as sikerét hozta. A játékvezető-küldők elégedettek lehettek velem, mert 1971 nyarán felkerültem az NB III-as keretbe. Az első találkozó – amelyre már szeptemberben delegáltak – a Törökbálint – Dunakeszi Vasutas meccs volt, ami a vendégek minimális különbségű, 1–0-s győzelmét hozta. 1974-ben az MLSZ átszervezte a bajnoki rendszert, az NB I/B lett a másodosztály, a harmadik pedig az NB III. Addig az NB III a negyedik vonal volt, ám a módosítás után az itt működő játékvezetők már az országos kerethez tartoztak, így én is országos kerettag lettem.

1976. március 30-án Magyarország – Brazília ifjúsági válogatottak mérkőzésére került sor Monoron 2.500 néző előtt. A 2–2-es döntetlennel végződő találkozón Szendrő Dénes (a három sípmester közül a jobb oldali) partjelzőként működött közre, a játékvezető Endes Péter, a másik partjelző Bondár Gyula volt. A kezdő sípszó előtt a két csapatot és a játékvezetői hármast köszöntötte dr. Bencsik Mihály, a PMLSZ akkori elnöke, monori járási tanácselnök, korábbi gólerős abonyi labdarúgó (a képen balról a harmadik)
1976. március 30-án Magyarország – Brazília ifjúsági válogatottak mérkőzésére került sor Monoron 2.500 néző előtt. A 2–2-es döntetlennel végződő találkozón Szendrő Dénes (a három sípmester közül a jobb oldali) partjelzőként működött közre, a játékvezető Endes Péter, a másik partjelző Bondár Gyula volt. A kezdő sípszó előtt a két csapatot és a játékvezetői hármast köszöntötte dr. Bencsik Mihály, a PMLSZ akkori elnöke, monori járási tanácselnök, korábbi gólerős abonyi labdarúgó (a képen balról a harmadik)

– Maradjunk még a PMLSZ-nél! Milyen emlékezetes meccsei voltak az itteni időszakban?

– A szomszédvárak rangadói a megyei osztályokban és az NB III-ban is nagy eseményt jelentettek akkoriban. Nem volt ritkaság, hogy két-háromezren is nézték ezeket a meccseket. Csak néhányat említenék: rendre nagy csaták voltak a Gödöllő, az Aszód, az Iklad, a Bag vagy a Kartal egymás elleni mérkőzésein. Mondhatnám még a Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Tököl és Ráckeve csapatait, vagy a Nagykőrös, Cegléd, Pilis, Monor, Üllő, Vecsés együtteseinek rivalizálását. A nagy derbik közé sorolható még a Vác és a Dunakeszi csatározása. Erre az időszakra esik egy barátságos mérkőzés 1973. április 4-én, amit vezethettem. Ez akkor állami ünnep volt, a Ferencváros kapott meghívást Isaszegre. A zöld-fehérek megtiszteltetésnek vették a meghívást, a legjobb csapatukkal érkeztek, csak néhány a pályára lépők közül: Martos Győző, Ebedli Zoltán, Szőke István, Branikovits László, Albert Flórián, Mucha József. A futball rajongóinak ezek a nevek sokat mondanak. Az eredmény viszont meglepően szoros volt, a Fradi „csak” 3–1-re győzött.

 

– Az országos keretben mikor és melyik mérkőzéssel mutatkozott be?

– Mielőtt még az első találkozót vezethettem volna, korábban partjelzőként küldtek az NB II-be és az NB I-es tartalékbajnokságba. 1974 augusztusában a III. kerületi TTVE – Siófoki Bányász meccsen debütáltam, amit a hazaiak 1–0-ra nyertek. Két évvel később NB I-es partjelzőként is bemutatkozhattam a Dorog – Salgótarján találkozón, ahol a nemzetközi szintig is eljutó Hámori László segítője voltam Drigán György társaságában. Visszatérve az NB III-ra, itt is emlékezetes küldéseim voltak; a Váci Híradás – Ajkai Alumínium, amely 2–2-re végződött, vagy a Kazincbarcika – Nyíregyháza összecsapás a maga 3–3-as végeredményével. Említhetném még a Jászberény – Gyula és a Rudabánya – Nagybátony találkozókat, amelyek nehéz feladat elé állították a játékvezetőt. Nemzetközi mérkőzéseken is lehetőséget kaptam partjelzőként, mégpedig az Egerben rendezett Magyarország – NDK „B”-válogatott találkozón 1975-ben, vagy az egy évvel később Monoron játszott magyar – brazil ifjúsági válogatott derbin. Ezek a küldések a legszebb emlékeim közé tartoznak. Van egy „hazai” élmény is 1978-ból, abban az évben vezethettem a Pest Megyei Hírlap Kupa döntőjét, a Tápiószecső – Óbudai Tsz összecsapást, melyet az óbudaiak nyertek 3–1-re. Aztán 1981-ben úgy döntöttem, befejezem a játékvezetést.

 

– Az életkora miatt pedig még bíráskodhatott volna, és az előrelépés sem volt elérhetetlen. Miért döntött mégis a búcsú mellett?

– Az országos keret tagjainak heti két edzésen kellett részt venniük a Népstadionban, és ezt nem tudtam összeegyeztetni a munkámmal. Több tudományos egyesületnek is tagja voltam, rendszeresen jártam külföldre, számomra elsődleges volt a munkám. Ezt elismerték, hiszen számos kitüntetést kaptam, 2019-ben az ötvenéves kiemelkedő természettudományi tevékenységemért aranydiplomát vehettem át.

A Pest Megyei Hírlap 1978. szeptember 14-i lapszámában tudósít a 6. Pest Megyei Hírlap-kupa döntőjéről, a Tápiószecső – Óbuda TSZ SK (1–3) mérkőzésről, amely szerint „(…) Négyszáz néző várta Tápiószecsőn Szendrő játékvezető sípjelét, a találkozó kezdetét (…)”...
A Pest Megyei Hírlap 1978. szeptember 14-i lapszámában tudósít a 6. Pest Megyei Hírlap-kupa döntőjéről, a Tápiószecső – Óbuda TSZ SK (1–3) mérkőzésről, amely szerint „(…) Négyszáz néző várta Tápiószecsőn Szendrő játékvezető sípjelét, a találkozó kezdetét (…)”...
A Pest megyei játékvezetői bizottság hagyományos év eleji bálja keretében játékvezetői vizsgája 50. évfordulója alkalmából köszöntötték Szendrő Dénest 2015. január 24-én Balatonőszödön. A képen jobbról: Rózsavölgyi Sándor PMTE-alelnök, Ádám Mihály korábbi PMLSZ-elnökségi tag és JB-elnök, Szendrő Dénes, Székely Ferenc JB-elnök és Benkő Tamás megyei igazgató
A Pest megyei játékvezetői bizottság hagyományos év eleji bálja keretében játékvezetői vizsgája 50. évfordulója alkalmából köszöntötték Szendrő Dénest 2015. január 24-én Balatonőszödön. A képen jobbról: Rózsavölgyi Sándor PMTE-alelnök, Ádám Mihály korábbi PMLSZ-elnökségi tag és JB-elnök, Szendrő Dénes, Székely Ferenc JB-elnök és Benkő Tamás megyei igazgató

– Végleges volt a szakítás a futballal?

– Nem volt végleges, mert előbb a PMLSZ elnökségének tagja, majd a játékvezető bizottság elnöke lettem. Ez utóbbi bizottságban rendszerűsítettük a fizikai Cooper-tesztet, és a nyári ötnapos edzőtábor mellett télen is tartottunk háromnapos elméleti továbbképzést. Ebben az időszakban hárman – Lauber Gyula, Fekete Miklós és Ádám Mihály – NB I-es játékvezetők lettek. 1994-től 2010 végéig a PMLSZ felügyelőbizottságának elnöke voltam: ez a beosztásom azért szűnt meg, mert az átszervezés miatt a szövetségekből igazgatóságok lettek. Közben a Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottságának is tagja voltam, majd 2006-tól az MLSZ UEFA licencadó bizottságába is bekerültem, ennek alelnökeként ténykedtem 2009-től 2015-ig. Nem szakadt meg a kapcsolatom a megyével, mert 2012-ben az igazgatóság fegyelmi bizottságának elnökévé neveztek ki. Ebben a szerepkörömben 2023 nyaráig dolgoztam, amikor átvettem a fellebbviteli bizottság vezetését. Ennek a „csapatomnak” a tagjai Ádám Mihály és Túri Ferenc, valamint velem jött a fegyelmiből Széki Kálmán kollégám is.

– A közel hat évtized alatt vélhetően számos sportbaráti kapcsolata alakult ki és fűzhetik szakmai, baráti kapcsolatok több személyhez is. A teljesség igénye nélkül említene neveket?

– Valóban elismert sportvezetőkkel dolgozhattam együtt az elmúlt évtizedekben. A PMLSZ-ben többek között Turóczi Béla, Ignácz Gyula, Szemes Árpád, Bende József, Aranyosi Lajos, Soós Gábor, dr. Köteles György, dr. Ransburg Gábor, Harmat Béla nevét említeném, természetesen rajuk kívül is sokan voltak még. Több mint egy évtizeden keresztül, 1998-tól 2010-ig a ma már tiszteletbeli elnöki pozíciót betöltő Jakab Bélával együtt dolgozhattunk a megye labdarúgásáért. Az MLSZ-elnökök közül dr. Szepesi György, dr. Laczkó Mihály, Benkő László, Kovács Attila, Kisteleki István, valamint dr. Bozóky Imre munkatársa lehettem, míg a főtitkárok közül Salga Lajos, Berzi Sándor, Czékus Lajos, valamint Csiki Károly szervezési igazgató volt, akikkel együtt munkálkodtam. A JB-elnökök közül Zsolt István, Petri Sándor, Nagy Miklós és Vágner László, míg a bizottságokban Rudas Ferenc, Virágh Ferenc és Komora Imre társa lehettem. A jelenlegi sportvezetők közül immár közel két évtizede nagyon jó kapcsolatban vagyok Benkő Tamással, az MLSZ Pest vármegyei igazgatójával.

– Befejezésül nem hagyhatom ki a kérdést: milyen tervei vannak még a jövőre nézve?

– Úgy érzem, a labdarúgás világában eltöltött közel hat évtized alatt a munkám nem volt haszontalan, amelyet kitüntetésekkel is elismertek. Megkaptam többek között a „Pest Megye Labdarúgásáért” érdemérmet, 2015-ben pedig az ötvenéves működésért járó MLSZ PMI-emlékplakettet. Jelenleg a Fellebbviteli Bizottság elnöke vagyok, emellett szövetségi ellenőrként is tevékenykedem. Azt szeretném, hogy ezekben a pozíciókban maradhassak 2025-ig, amíg elérem a hatvanéves jubileumomat.

„(...) A sport, a labdarúgás szeretetét a helyi egyesületet évtizedeken át irányító édesapám oltotta belém (...)” – mondta Szendrő Dénes a „Sok pályán járt az isaszegi fizikus” címmel dr. Reitter László tollából a Pest Megyei Sportszelet 2005. április 21-i számában megjelent cikkben
„(...) A sport, a labdarúgás szeretetét a helyi egyesületet évtizedeken át irányító édesapám oltotta belém (...)” – mondta Szendrő Dénes a „Sok pályán járt az isaszegi fizikus” címmel dr. Reitter László tollából a Pest Megyei Sportszelet 2005. április 21-i számában megjelent cikkben
„Régi idők Pest megyei focija...”, avagy az MLSZ Pest Megyei Igazgatóság igazgatójának meghívására egykori PMLSZ-vezetők találkoztak 2012. december 20-án a Megyeházán, ez a felvétel akkor készült. Állnak jobbról: dr. Nagy Béla (GEAC), Dorozsmai Lajos (korábbi PMLSZ-elnökségi tag és versenybizottsági elnök), Fórizs Sándor (korábbi PMLSZ-alelnök és NYIÁB-elnök), Harmat Béla (korábbi PMLSZ-elnök), Szendrő Dénes (korábbi felügyelőbizottsági elnök és JB-elnök), Fekete Miklós (korábbi MLSZ-elnökségi tag, PMLSZ-ügyvezető elnök és elnök), Ádám Mihály (korábbi PMLSZ-elnökségi tag és JB-elnök), Kovács Tibor (korábbi Gödöllő járási sporttanácsnok), Lázár Lajos (korábbi MLSZ-elnökségi tag, PMLSZ fegyelmi és versenybizottsági elnök), Ignácz Gyula (korábbi PMLSZ-elnökségi tag), Csiki Károly (korábbi PMLSZ-főtitkár, MLSZ-versenyigazgató), Benkő Tamás (korábbi PMLSZ-elnökségi tag, PMLSZ-főtitkár). Ülnek balról: Jakab Béla (korábbi PMLSZ-elnök), dr. Bencsik Mihály (korábbi PMLSZ-elnök), dr. Reitter László (sportújságíró, a Pest megyei labdarúgás krónikása), Hídvégi Csongor (korábbi PMLSZ-főtitkár). Az elmúlt években időközben többen is elhunytak már az egykori Pest megyei futballvezetők közül, így Dorozsmai Lajos, Fekete Miklós, dr. Bencsik Mihály, dr. Reitter László és Hídvégi Csongor is – béke poraikra!
„Régi idők Pest megyei focija...”, avagy az MLSZ Pest Megyei Igazgatóság igazgatójának meghívására egykori PMLSZ-vezetők találkoztak 2012. december 20-án a Megyeházán, ez a felvétel akkor készült. Állnak jobbról: dr. Nagy Béla (GEAC), Dorozsmai Lajos (korábbi PMLSZ-elnökségi tag és versenybizottsági elnök), Fórizs Sándor (korábbi PMLSZ-alelnök és NYIÁB-elnök), Harmat Béla (korábbi PMLSZ-elnök), Szendrő Dénes (korábbi felügyelőbizottsági elnök és JB-elnök), Fekete Miklós (korábbi MLSZ-elnökségi tag, PMLSZ-ügyvezető elnök és elnök), Ádám Mihály (korábbi PMLSZ-elnökségi tag és JB-elnök), Kovács Tibor (korábbi Gödöllő járási sporttanácsnok), Lázár Lajos (korábbi MLSZ-elnökségi tag, PMLSZ fegyelmi és versenybizottsági elnök), Ignácz Gyula (korábbi PMLSZ-elnökségi tag), Csiki Károly (korábbi PMLSZ-főtitkár, MLSZ-versenyigazgató), Benkő Tamás (korábbi PMLSZ-elnökségi tag, PMLSZ-főtitkár). Ülnek balról: Jakab Béla (korábbi PMLSZ-elnök), dr. Bencsik Mihály (korábbi PMLSZ-elnök), dr. Reitter László (sportújságíró, a Pest megyei labdarúgás krónikása), Hídvégi Csongor (korábbi PMLSZ-főtitkár). Az elmúlt években időközben többen is elhunytak már az egykori Pest megyei futballvezetők közül, így Dorozsmai Lajos, Fekete Miklós, dr. Bencsik Mihály, dr. Reitter László és Hídvégi Csongor is – béke poraikra!
Szendrő Dénes (balra) és beszélgetőpartnere, sportvezetőtársa, Lázár Lajos (jobbra) az interjúkészítés közben
Szendrő Dénes (balra) és beszélgetőpartnere, sportvezetőtársa, Lázár Lajos (jobbra) az interjúkészítés közben

Lapunk 2020. június 29-én megjelent fényképes összeállítása abból az alkalomból, hogy Szendrő Dénes aranydiplomát vehetett át 50 éves kiemelkedő természettudományi tevékenységéért:

https://www.facebook.com/media/set?set=a.3219535854769319&type=3

Címlapfotó:

Szendrő Dénes, az MLSZ Pest vármegyei fellebbviteli bizottságának elnöke

Megosztás:

Friss hírek

Támogatás

Legyen részese ennek az egyedülálló sport újságnak és támogassa munkánkat!
Legfrissebb hírek
Hasonló hírek

Heti összefoglaló

Szeretne naprakész lenni a hét eseményeivel? Iratkozzon fel heti összefoglaló emailre!