Ma Lenke névnapja van
Sportszelet jelenlegi logója.
Nagy küzdelemben, minimális különbséggel ért révbe a ’szelei együttes

Szoros versenyfutást követően lett bajnok a Tápiószele

Minimális különbséggel, egyetlen pont előnnyel nyerte meg a nagy rivális Csomád előtt a Pest vármegyei III. osztály, Keleti csoportjának küzdelmeit a Tápiószele együttese, amely az aranyérmének köszönhetően feljutott a vármegyei másodosztályba, ahol két év távollét után szerepelhet ismét. Fehér Szilárd vezetőedzővel a „melós” és könnyűnek egyáltalán nem nevezhető szezonra tekintettünk vissza.

– A bajnokság során végig szoros versenyt futottak a Csomáddal a bajnoki címért, amelynek zárásakor – ha csak minimális előnnyel is, de – a Tápiószele megőrizte az előnyét és lett bajnok. Ön szerint mi döntött a ’Szele mellett?
– Valóban végig fej-fej mellett haladtunk végig a szezon során. A Csomád erős és szervezett riválisunk volt, jó futballisták alkották a keretét, akik csapatszinten is kiegyensúlyozott teljesítményt tudtak nyújtani. Ugyanakkor a két, egymás ellen lejátszott mérkőzésünk során egyszer sem tudták a három pontot elvenni tőlünk, ezért még mindig azt mondom, teljesen megérdemelten szereztük meg az aranyérmet. Konkrétan mi döntött a bajnokság végeredményét illetően? Több dolgot is megemlítenék! Először is, a rendezett körülmények, vagyis az, hogy jól működnek a dolgok az egyesületen belül. Amatőr szinten ez elengedhetetlen szempont. Folytatnám azzal, hogy erős keretet sikerült kialakítanunk tavaly nyáron, akikkel olyan játékrendszert tudtunk begyakorolni, hogy nem nagyon tudtak rajtunk fogást találni ebben az osztályban. Hozzáteszem, annak idején már a megyei másodosztályban is eredményesek tudtunk lenni ezzel a felfogással. Ami a legfontosabb: szponzoraink és a vezetőség hitvallása, azaz a munka, munka és a munka eredményre vezetett, ezt a játékosok is tudták és elfogadták. Heti három alkalommal tréningeztünk a felkészülési, valamint a versenyidőszakban egyaránt, s ezeken a létszám dicséretes volt. Több olyan alkalom is előfordult, hogy szakadó esőben 14 főnek tartottam edzést. Az ilyen szituációkban érzi igazán az ember, hogy ezt az alázatot jutalmazni fogják a „fentiek”. Bevallom, nem ismerem a többi egyesület hétköznapjait, hogy ki, mennyit és milyen minőségben edzett. Az enyémek edzéseken nyújtott teljesítményével viszont tisztában vagyok, tudom, hogy az elhivatottság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Tápiószele legyen a bajnok.

 

Tápiószelén két év távollét után örülhetnek ismét a másodosztálynak
Tápiószelén két év távollét után örülhetnek ismét a másodosztálynak

– A szezonbeli egyetlen vereségüket tavasszal meglepetésre a Püspökhatvan szenvedték el. Ott mivel múlta felül önöket a hazai gárda?
– Szokás azt mondani, hogy evés közben jön meg az étvágy. Ez velünk sem volt másként. A teljes őszi idényt veretlenül csináltuk végig, amire a tápiószelei felnőtt labdarúgás történetében a 2000-es évek eleje óta nem is volt példa. A téli alapozáskor természetesen már a bajnokság megnyerése is többször szóba került. Szerettük volna megnyerni a bajnokságot és örültünk volna, ha ez veretlenül sikerül, de sajnos nem így lett. Lehet, furcsán fog hangozni, amit mondok, de azon a mérkőzésen nem érdemeltünk győzelmet, legfeljebb talán döntetlent. Azt gondolom, olyan 90 perc volt az számunkra, amikor nem jó szellemiségben léptünk pályára, ráadásul akkor az egész csapatban talán három jó egyéni teljesítmény akadt. A teljes képhez hozzátartozik, ellenfelünk kapuját az a Hosszú Levente védte – bajnokság során akkor először –, aki korábban a Pest a megyei amatőrválogatottban is megfordult, azon a meccsen a szemünket is kifogta. Ettől függetlenül, ellenfelünk két gólt rúgott és éppen akkor, amikor a leginkább szükség volt rá. Ha karácsonyig játszunk, akkor sem tudtuk volna megnyerni azt a találkozót, a Püspökhatvan sikere teljesen megérdemelt volt.
– A legutóbbi téli átigazolási időszakban mentek végbe változások a játékoskeretben?
– Hatalmas változások nem történtek. Szrapkó László személyében egy igazán tehetséges, fiatal kapust sikerült áthoznunk Újszilvásról, aki jól edzett az elmúlt fél évben, de elsősorban az U19-es gárdánál kapott nagyobb szerepet. Amikor az első csapatnál lehetőséget kapott, gondolok itt a Fót elleni mérkőzésünkre, megmutatkozott, hogy egyértelműen számítani lehet rá és magabiztosan, nullára le is hozta azt a rangadót.
– A Tápiószele két legeredményesebb labdarúgója Görbe István, illetve Nánási Miklós volt ebben a szezonban. Előbbi tavasszal utolérte, sőt, meg is előzte csapattársát a házi góllövőlistán. Kettejük teljesítménye milyen poszt(ok)on volt leginkább meghatározó?
Két, teljesen más kaliberű játékosról beszélhetünk. Görbe Istvánt véleményem szerint a környéken nem kell bemutatni. Korábbi egyesületeiben is a gólgyártás volt a fő feladata, ahogy nálunk is. Pisti vérbeli támadó, akinek mindegy, a lábára vagy területbe kapja a labdát, váratlan, ösztönös megoldásaival és gólérzékenységével nagyban hozzájárult a bajnoki sikerhez. Tette mindezt úgy, hogy a 20. fordulóban, az Iklad ellen megsérült, így a bajnokság véghajrájában már nem tudott az együttes rendelkezésére állni, márpedig így nézve a teljesítménye még inkább figyelemreméltó. Nánási Miklós még mindig csak 21 esztendős, ráadásul ’szelei srác. Ő a szélső középpálya mindkét oldalán jól bevethető futballista. Mozdulatai gyorsak, támadásban az egymás elleni párharcok tömkelegét megnyerte, ennek köszönhetően egyből ziccerbe kerül. Emellett a beadásai mindkét lábbal rendkívül precízek, ezáltal rengeteg gólpassz is fűződik a nevéhez. Rá tényleg lehet azt mondani, mindig kifocizza magából maximumot. Ha az alázata továbbra is megmarad, akár még merészebb dolgokat is álmodhat a labdarúgás világában.

 

A csapategység volt a sikerek egyik kulcsa
A csapategység volt a sikerek egyik kulcsa

– A bajnokságot izgalmas hajrában nyerték meg, ami azonban nem mindig jelent egyet a feljutással, amelyhez egyébként a szükséges utánpótlás adott az egyesületnél. Lesz ebből magasabb osztályú szereplés?
– Szeretnénk újra a másodosztályban futballozni. Két év után visszakerülhetünk a helyünkre, természetesen szeretnénk is élni a lehetőséggel. Az utánpótlásbázisunk való igaz, rendben van. A felnőtteknél idén 28 fő lépett pályára, közülük húszan tápiószeleiek, amire rendkívül büszkék vagyunk, mert ezen a szinten ez az egyik legfontosabb dolog. A másodosztály számunkra mindenféleképpen nehezebb, de egyben kedvezőbb kihívás lesz. Sok szomszédvár rangadót játszhatunk majd, gondolok itt az Abony, a Tápiószentmárton, a Tápiószecső, vagy éppen a Tápióság elleni derbikre, amelyeknek mindig különleges hangulatuk van. Úgyhogy igen, lesz másodosztályú szereplés. Erre készülünk.

A Pest vármegyei III. osztály, Keleti csoportjának 2023/2024. évi bajnoka a Tápiószele.

Felső sor (balról): Földi Dominik, Ábrán Roland, Nánási József, Nagy Tamás, Juhász Norbert, Fehér Szilárd (vezetőedző), Kotlár Zsombor, Fehér Zsolt (elnök), Katona Krisztián (elnökhelyettes).

Középső sor: Gál Ferenc Dominik, Szrapkó László, Katona Krisztián János, Laki Sándor, Nánási Miklós, Kiss Krisztián, Nánási László, Lőrincz László, Szabó Gábor, Öhler István

Fekvő sor: Földi Attila, Kiss Csaba.

A képről hiányzik: Görbe István, Laczkó Leon, Petrovics Dávid, Varga Sándor, Török Szabolcs, Földes Márk, Tilly Márk, Ivanics Sándor, Gyurcsik Szabolcs, Suta Attila, Földi Ferenc (elnökségi tag), Gál Ferenc (az U19-esek edzője).

Címlapfotó: Nagy küzdelemben, minimális különbséggel ért révbe a ’szelei együttes (forrás: Fehér Szilárd)

Megosztás:

Friss hírek

Támogatás

Legyen részese ennek az egyedülálló sport újságnak és támogassa munkánkat!
Legfrissebb hírek
Hasonló hírek

Heti összefoglaló

Szeretne naprakész lenni a hét eseményeivel? Iratkozzon fel heti összefoglaló emailre!