– 2021 nyarán ott állt a nagy lehetőség kapujában, hiszen mindössze 19 évesen a Vasas első csapatának keretéhez került, az angyalföldiek pedig akkor a bajnoki cím esélyesei voltak az NB II-ben. Mi volt az oka, hogy az élvonalból végül a jóval alacsonyabb osztály szereplő klubhoz távozott?
– Valóban minden szép volt azon a nyáron, hiszen már a bajnoki év kezdetén a Diósgyőr elleni összecsapáson Kuttor Attila a kispadra ültetett. Vártam a folytatást, reméltem, hogy majd pályára is léphetek, mert az edzéseken jól szerepeltem, de nem történt semmi. Novemberben aztán még egyszer kispados lehettem, majd a szezon végén úgy döntöttem, felfüggesztem a profi pályafutásomat, elköszönök a piros-kékektől és amatőr csapatban folytatom.
– Miért a Dunakanyar-Szentendrére esett a választása?
– Visszatértem volt klubomhoz, ugyanis 16 évesen innét kerültem a Vasas Kubala Akadémiához. Korábban négy évet futballoztam már Szentendrén, jól éreztem magam, de akkor úgy éreztem, az előrelépés érdekében mégis inkább váltok és a Vasashoz megyek. A visszatérésem mellett szóltak a szép emlékek, és az is, hogy az itteni játékosok közül többekkel korábban együtt fociztam.

– Pillantsunk vissza a múltba, egyúttal idézzük fel a Szentendrére történt visszatéréséig eltelt időszakot. Honnét indult a pályafutása?
– Szigetmonostoron élünk, így adta magát, hogy a település csapatában, a Szigetgyöngyében kezdtem futballozni. A Bozsik-programban játszott meccseinken figyelt fel rám Batári Csaba, a Szentendre akkori edzője, szakmai vezetője, aki javasolta a családnak, hogy igazoljak át hozzájuk. Az U14-től elkezdve lépegettem felefelé, mígnem 2018 tavaszán próbajátékra hívtak a Vasas Kubala Akadémiához, ahol megfeleltem, így átigazoltam a piros-kékekhez. Három évet játszottam az utánpótláskorosztályokban, ahol nagyon sokat köszönhettem az edzőmnek, Komódi Lászlónak. Ő egyengette az utamat egészen a felnőttekig, a folytatásról pedig fentebb már beszéltem.
– Hogy látja: jól döntött, hogy amikor a Vasas után ismét a Szentendrét választotta?
– Igen, mert nagyon jó közösségbe kerültem, ahol mindig vannak kitűzött célok. A visszatérésemet követő első teljes bajnoki évemben a vármegyei II. osztályban történő bentmaradást tűzte ki a vezetés, ami sikerült is, végül a 8. helyen végeztünk. Akkor nyáron jól erősítettünk, így bátran feljebb emelhettük a lécet, ekkor már az első öt helyezés elérése volt a cél. Negyedikként végeztünk, a szereplésünkhöz 15 góllal járultam hozzá. Erre a bajnoki évre azt kérte az egyesület vezetése, pályázzuk meg a dobogó valamelyik fokát. Azt nem mondták, hogy mindenáron az első hely megszerzése a cél, de mi játékosok úgy érezzük, igenis ott lehetünk a záráskor az élen. Úgy gondolom, az őszi teljesítményünk alapján joggal bízhatunk a bajnoki cím megszerzésében. A tavaszi idényt mindenesetre rangadókkal kezdjük, előbb megyünk Pécelre, majd jön hozzánk a Páty. Ha ezeken a meccseken sikeresek leszünk, akkor tovább növelhetjük az előnyünket a riválisok előtt. Mehetünk a cél felé, és én szeretnék újabb gólokkal hozzájárulni az első hely megszerzéséhez.

– Ha már a gólokat említette, akkor megkérdezném, hogy az őszi húsz találatából melyekre emlékezik vissza legszívesebben?
– Minden gólom egy szép emlék, ám az idő múlásával elhalványulnak, persze valóban van olyan gól, amely sokáig emlékezetes marad. Szívesen gondolok vissza például a Leányfalu elleni mesternégyesemre, vagy a mesterhármasokra, amit a Valkó, a Bag, illetve a Kismaros elleni találkozókon értem el, de mégsem ezek a legemlékezetesebbek. A 4. fordulóban Vácon, a Deákvár ellen játszottunk, 2–1-re nyertük, a két gólunkat én szereztem. Valójában ezek a találatok indítottak el igazán az őszi „gólgyártásban”.
– Megpályázza az Északi csoport gólkirályi címét?
– Természetesen. Az őszi félév után hat gól az előnyöm, tavasszal további tizenöt találatot tervezek. Ha ez összejön, akkor igazán elégedett lehetek.
– Pár évvel ezelőtt volt már profi labdarúgó. Ha a jövőben ismét ajánlatot kapna magasabb osztályból, elfogadná?
– Egyelőre nem foglalkoztat a gondolat, most az a legfontosabb, hogy a következő bajnoki évben a Dunakanyar-Szentendre a vármegyei I. osztály tagja legyen. Nem tudhatom, mit hoz a távlati jövő, de elképzelhető, hogyha kapnék ajánlatot, gondolkodóba esnék. Jelen helyzetemben viszont nagyon is jól érzem magam, az aktív játék mellett edzőként is dolgozhatok, az U14-es gárda vezető- és az U15-ösök asszisztensedzője vagyok az egyesületnél.
A Dunakanyar-Szentendre őszi eredményei és a tavaszi menetrend a Pest vármegyei II. osztály, Északi csoportjában:
https://adatbank.mlsz.hu/club/63/14/29628/16/287785.html
Címlapfotó: A Dunakanyar-Szentendre megnyugtató előnyből várhatja a tavaszi idényt (forrás: Andrási Zoltán)