A félévenként közölt játékosrangsoroknak 2003 óta hosszú-hosszú éveken át komoly hagyománya volt lapunk, a Sportszelet közép-magyarországi regionális sportlap nyomtatott kiadásának hasábjain. Az elmúlt években online platformunkon (facebook.com/sportszelet.online/, majd itt, a sportszelet-online.hu portálon) közöltük hasonló összeállításainkat, így ezt a hagyományunkat idén is folytatva elkészítettük a Pest vármegyei I. és II. osztályú játékosrangsorunkat a 2024/2025-ös évad őszi idényére vonatkozóan. Elsőként a Pest vármegyei II. osztály, Déli csoport futballistáinak teljesítményét vizsgáltuk meg tüzetesebben. A rend és a történeti hűség kedvéért jegyezzük csak meg, hogy a labdarúgók osztályzatait a hétvégi fordulókat követően saját edzőik adják.
Ezúttal is csak azok a futballisták kerülhettek be a végleges rangsorba, akik csapatuknak a vizsgált időszakra eső bajnoki találkozóinak több mint a felén, azaz minimum 8 találkozón értékelhető teljesítményt nyújtottak, és akiknek mérkőzésenként nem kevesebb, mint 30 percet kellett a pályán eltölteniük az adott fordulóbeli összecsapásukon ahhoz, hogy osztályzatot kapjanak. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy a Ráckeve és a Tápiószele együttesének csak 14 lejátszott mérkőzése volt az őszi félszezon folyamán, ugyanis utóbbi lemondta a ráckevei találkozót. Fontos megjegyezni, hogy a „nullás” osztályzatok nem számítanak bele az értékelhető mérkőzésszámba, azok tehát nem rontják az átlagot, ugyanakkor beleszámítanak a „valamennyi pályára lépés” közé.
Ahogyan az lenni szokott, most is készültünk néhány statisztikai adattal a Pest vármegyei II. osztály, Déli csoportjának 2024/2025-ös évad játékosrangsorának számtengeréből – a teljesség igénye nélkül. Lássuk!
– Összesen 401 labdarúgó lépett pályára az ősz folyamán, közülük pedig 196 játékos szerepelhet a játékosrangsorban, ugyanis ők feleltek meg annak a kritériumnak, hogy legalább 8 értékelhető összecsapást tudjanak felmutatni;
– A legtöbb játékost felvonultató együttes – talán nem meglepő módon – a Dunaharaszti „tarcsi”, akik fél év alatt összesen 37 labdarúgónak biztosították a lehetőséget, hogy a II. osztály küzdelmeiben kipróbálhassák magukat. E szempontból a csoport másik „végletét” a pontvadászatot jobb gólkülönbségének köszönhetően vezető Felsőpakony jelenti, amelynél Megyesi László vezetőedző irányítása mellett mindössze 20-an léptek pályára a bajnokságban;
– Pontosan 508 gól – köztük 7 öngól – született a lejátszott csörtéken, ez 4,27-es gólátlagot jelent meccsenként. Külön érdekesség, hogy minden minutumban betaláltak a játékosok, legtöbbször – 15-ször – pedig az utolsó pillanatban, a 90. percben zörgették meg ellenfelük hálóját a labdarúgók;
– Nem mehetünk el szó nélkül a büntetőlapok mellett sem: 503-szor mutattak fel a játékvezetők színes lapokat, amelyeknek a megoszlása: 470 sárga és 33 darab piros. Hiába a számtalan figyelmeztetés, a 3., 4., 12., 13. és 15. percben egyetlen kártya sem lett kiosztva a játékvezetők részéről. A képzeletbeli fair play-lista élén a Felsőpakony áll, ugyanis ők gyűjtötték be a legkevesebb színes lapot, számszerűen 23-at (22 sárga, 1 piros). E lista végén pedig a Hernád helyezkedik el, amely 52 kártyát „szerzett” (44 sárga és 8 piros). Amennyiben nem csapatszinten, hanem játékosokra lebontva nézzük ezen statisztikákat, akkor hat labdarúgó is hat sárga lappal „büszkélkedhet”. Az Aranyszarvasból Danada Ilia és Svet Martin, a Hernádból Szekeres Tibor, a Ráckevéből Mucsi Zsombor, a Százhalombattából Schneider Dorián és a Tápióságból Kolozsi Dániel. A piros lapok tekintetében is holtverseny alakult ki, ott a hernádi Jurászik Gergőnek és klubtársának, Kerepesi Márkónak kétszer kellett a hármas sípszót megelőzően elhagyniuk a játékteret…;
– A mögöttünk hagyott idényben pályára lépő 401 játékos az elsődleges csapatrészek alapján a következőképpen oszlik meg: 34 kapus, 132 védő, 161 középpályás és 74 támadó.
A négy fő csapatrészben (kapus-, védő-, középpályás- és támadóposzton) az edzők osztályzatai alapján legjobb teljesítményt nyújtó focistákat – szokásunkhoz híven – kicsit tüzetesebben is megvizsgáltuk, íme az eredmény:
1.) Kapusrangsor
Ahogy az elmúlt években megszokhattuk, ha kapusrangsor, akkor Gerstenbrein Gábor ott van az élmezőnyben. Most sincs ez másképp, a 45 esztendős, elnyűhetetlen portás csapata valamennyi, azaz 18 őszi találkozóján (15 bajnoki és 3 kupamérkőzés) ott állt az alapvonalon. Az összesített rangsorban az előkelő 17. helyen zárt, védései pedig segítették Surman István gárdáját abban, hogy a második helyen telelhessen. Második helyre az őszi éllovas Felsőpakony első számú cerberusa, Oroszi Tibor ért oda, aki 11-szer volt kezdő a bajnokságban. Bravúrjai jóvoltából csupán 10-szer mattolták, ezzel – a Százhalombattával egyetemben – a mezőny legkevesebb gólját kapó együttesévé váltak. A képzeletbeli dobogó legalsó fokára az Abony hálóőre, Szabó Milán fért fel, aki 31 évesen Némedi Tivadar gárdájában a rutint képviseli, ugyanis pusztán négy idősebb csapattársa van, így kiváló példát tud mutatni a jövő generációjának. Nem mehetünk el szó nélkül Bekker Zoltán neve mellett sem, aki a Tápióság hálóját őrizte, ám a szükség úgy hozta, hogy az ősz második felében Sárközi Szabolcs játékosedző a mezőnyben számolt vele. Külön érdekesség, hogy a ’Ság mindkettő kapusa – Bekker Zoltán és Nagy Tamás – szerzett gólt a szezon első felében. Előbbi a mezőnyből, utóbbi a kapuból.
2.) Védőrangsor
Parádés szezont fut a védelem tengelyében a 24 éves Tóth Dárius, aki fiatal kora ellenére is nagy rutinnal rendelkezik. Nem meglepő, hogy belső védőként gólerős (vezeti a házi góllövőlistát, harmadik az összetettben), hiszen néhány éve – többek között – a korábbi NB I-es gólkirály, Rajczi Péter is a csapattársa volt, volt tehát kitől tanulnia az Újhartyán labdarúgójának. Második helyre a Felsőpakony baloldali védője, Kréti Gergő futott be. A Kazincbarcikával NB III-as bajnoki címet nyerő futballista második éve pallérozódik Megyesi László kezei alatt. Az Újpest utánpótlásában olyan mai NB I-es játékosokkal játszhatott együtt, mint Csongvai Áron vagy éppen Mucsányi Márk. A képzeletbeli dobogó legalsó fokára az őszi bajnok jobb oldali védője, Sajgó Zalán ért oda. A Felsőpakony fiatal hátvédje egy éve igazolt a Dunaharasztiból a sárga kékekhez és viszonylag gyorsan elérte, hogy kihagyhatatlan legyen a kezdőcsapatból.
A vonatkozó rangsor első helyezettje – már megszokott módon – az Újhartyán támadó középpályása, Kiss Gábor lett, aki eddig hét góllal segítette a klubját az őszi „ezüstérem” eléréséhez. A 24 esztendős labdarúgó a minifutball-válogatott tagjaként 2024 nyarán részt vett a Szarajevóban rendezett Európa-bajnokságon. Őt követi a ’Pakony belső középpályása, Tóth Szabolcs, aki ifjabb Albert Flórián keze alatt – többek között – a korábbi válogatott csatárral, Busai Attilával is együtt rúgta a bőrt még a BKV Előre színeiben. A 29 éves futballista fél éve igazolt Pest vármegyébe és az ősz folyamán 16-szor volt a kezdőcsapat tagja. Csupán egyetlen század lemaradással követi őt Kovács Richárd, a ’Hartyán védekező középpályása. A szintén 29 éves labdarúgó az elmúlt nyáron hat év után tette át székhelyét Örkényből Újhartyánba. Mindössze 16 esztendősen egyetlen NB III-as bajnokin lépett pályára még a Monor színeiben, utána azonban Újlengyelbe igazolt, majd az elmúlt bő egy évtizedben már többnyire a „megye-kettőben” szerepelt. Rutinja tavasszal nagy segítség lehet Surman Istvánéknak.
Az elmúlt két év „megye-kettes” gólkirálya, Tóth Henrik végzett a támadó- és az összetett rangsor élén. Az Újhartyán centere ősszel 11 találkozón jutott szóhoz a pontvadászatban, ezeken pedig 14-szer volt eredményes. Intő jel, hogy pont a két közvetlen rivális, a Felsőpakony és a Százhalombatta hálóját nem tudta bevenni a Pest Vármegyei Amatőrválogatott csatára, aki 400 tétmérkőzésnél jár futballkarrierje során. Őt követi a listán a jövő emberének számító Kovács Dominik. A 19 éves támadó már a felnőttek között is letette a névjegyét, valamennyi ’pakonyi bajnokin pályára lépett és 16-szor volt eredményes. A Lipcsei Péter vezette Soroksárnál kétszer is a kispadon találta magát a fiatal játékos, aki így testközelből is megtapasztalhatta az NB II légkörét. Ez akár döntő is lehet egy esetleges „vármegyei” rangadón. Minimális – három század – hátránnyal követi őt csapattársa, Semsei Márk. A baloldali támadó az előző szezont még Halászteleken fejezte be, majd nyáron csatlakozott Megyesi László gárdájához. Egyelőre két gólnál jár, a tavaszi idényben ebben a tekintetben mindenképpen javulnia kell, amennyiben májusban bajnoki címet szeretnének ünnepelni.
Az edzők sárga és piros lapjai
Vessünk egy apró pillantást a tréneri statisztikákra is, kiváltképp a büntetőlapokra.
A 16 (játékos-)edző közül öten is voltak, akik megúszták figyelmeztetés nélkül az őszi idényt – már ami a lapokat illeti. Benkovics Attila, Kövér István, Podruzsik József, Surman István és Mészáros Attila neve mellett egyetlen sárga vagy piros lap sem szerepel. A másik véglet Fülöp Lajos, Majzik Bence, Nagy Tamás és Tamási Zoltán. Négyüket egyaránt négy-négy alkalommal kellett valamilyen színű cédulával fegyelmezni, de közülük csak Majzik Bence jutott a kiállítás sorsára, igaz, ő mindjárt kétszer is.
Összesítve: ha a technikai zónában felmutatott színes lapokat vesszük alapul, akkor összesen 23 sárga és 4 piros kártyát „szereztek” a II. osztály, Déli csoportjának vezetőedzői az őszi idény folyamán.
A forduló válogatottjainak érdekesebb statisztikai adatai
A bajnokság első felében 106 labdarúgó neve szerepelt a fordulók válogatottjában. A legtöbb futballistát az őszi aranyérmes Felsőpakony adta, egy kezdőre való, azaz 11 játékos került be Megyesi László gárdájából. A második helyezettnél holtverseny alakult ki, az Aranyszarvas és a Halásztelek is 10-10 „spílerrel” képviseltette magát a legjobbak között. A hétvégi „álom 11-ben” leggyakrabban Tóth Dárius és Tóth Henrik nevével találkozhattunk, ők ketten öt-öt alkalommal is kivívták ezt az elismerést. Mögöttük hármas holtverseny alakult ki, Kovács Dominik, Laczkó Milán és Nagy Bence egyaránt négy alkalommal került be a legjobbak közé. Előbbi a Felsőpakony, Laczkó Milán a tápiószentmártoni Aranyszarvas, utóbbi pedig a Tápiószecső örömére. Érdekesség, hogy minden fordulóban volt legalább egy újonc a válogatottban és minden klub képviseltette magát minimum egyszer.
