– Sikerülhet még elkerülni a kiesést?
– Máskülönben nem biztos, hogy elvállaltam volna a felkérést. Az elődöm, a klub elnöke, Horváth Sándor harmincöt éve a barátom, megkért, hogy március végétől vegyem át tőle a kispadot, és mindenféle elfogultság nélkül állítom, nem menthetetlen a csapat.
– Az eredmények nem feltétlenül ezt mutatják.
– Tisztában vagyok az eddig elért eredményekkel, de higgye el, ez a keret jobb teljesítményre hivatott. Edzői pályafutásom alatt mindig pozitív voltam, hitvallásom szerint pedig egy klubnál a bajnoki cím megszerzése lehet a cél, vagy megmenteni a csapatot a kieséstől. A hatodik, hetedik, nyolcadik hely elérése sosem vonzott igazán.
– Négy forduló alatt min változtatott?
– Egyik legnagyobb hiányosságunk, hogy rengeteg gólt kaptunk a magasan a kapunk elé ívelt beadások után. A védekezést gyorsan rendbe kellett tennem, mert előtte egészen szélsőséges eredményei voltak az együttesnek, öt, hat meg nyolc gólokat kapott egy-egy mérkőzésen. Miután elkezdtük a közös munkát, az első meccsen 1–0-ra legyőztük a Budakalászt, a Biatorbágy ellen pedig a 80. percig két góllal vezettünk. Sajnáltam, hogy végül 2–2 lett a vége. A Vác ellen is vezettünk az első félidő után, aztán nyolc perc alatt hármat kaptunk. Talán csak ezzel a játékrésszel nem voltam elégedett, amióta átvettem a munkát.
– A hétvégén a negyedik helyen álló Pilis otthonában sem sok hiányzott a pontszerzéshez.
– Nekem mondja?! A 96. percben kaptunk ki 1–0-ra. Sajnos a körülmények sem kedvezően alakulnak.
– Mire gondol konkrétan?
– A Biatorbágy elleni meccs után voltunk annyira rutintalanok, hogy belementünk egy felesleges dulakodásba, a játékvezető pedig két játékosomat is kiállította, abból az egyik Jaksa Tamás, a kapusunk volt. További három labdarúgónk megkapta a szezonbeli ötödik sárga lapját, így ők sem játszhattak a következő héten, a piros laposok pedig még az azt követőn sem. Jelenlegi helyzetünkben nem bírjuk el, ha négyen-öten nem léphetnek pályára.
– A kapusuk hiányát hogyan oldották meg?
– Szerződtettük a 41 éves kapusedzőnket, Edelényi Dánielt, aki viszont szombaton, a Pilis ellen megsérült. Még nem tudok biztosat az állapotáról, de gyanús, hogy a térdében súlyos a probléma. Az utolsó negyedórában Zsilinszky Andor védett, aki még csak 18 éves és rutintalan. Végül nem miatta kaptunk ki, csak ahogy már mondtam, a körülmények sem segítik az utunkat.
– Önnek meddig tart(hat) az útja a Diósdnál?
– Egyelőre a bajnokság végéig. Szeretnék edzőként a „megye-egyben” maradni, ha lehet, akkor a Diósddal, de minden bizonytalan. Pozitív visszajelzéseket kaptam a játékosoktól és a szurkolóktól is, ehhez viszont változtatunk kellett a hozzáálláson. Az öltözőben elmondtam, nem áldozati báránynak jöttem, elvárom, hogy a játékosok se legyenek azok. Sikerült kimozdítanom őket a letargiából, de már nincs sok időnk a szezon végéig. Aztán ki tudja, még az is előfordulhat, hogy a visszalépések miatt az igazgatóságtól kapunk majd felkérést, hogy maradjunk ebben az osztályban. Nem tudom, hogyan alakul a jövő, engem most sokkal inkább a hátralévő hat forduló érdekel.
– Elnézve a sorsolást, éppenséggel nem ígérkezik könnyű menetnek.
– Igen, már én is néztem. A hat, ránk váró ellenfél közül a Vecsés listavezető, a Dunavarsány második, de a Cegléd is ott van az ötödik, a Felsőpakony pedig a hatodik helyen.
– Szükség volt a szigorára az öltözőben?
– A fegyelmet mindenképpen meg kellett követelnem, mert ha nem vagyunk egységesek, akkor nem jönnek a pontok sem. Még egyszer mondom, nagyon kevés az időnk, mélyebb szakmai munkát lehetetlenség végezni a tavaszi idény közepétől, de közösen mindent megpróbálunk, hogy sikerüljön.
A Diósdi Sasfiókák eddigi eredményei a 2025/2026-os évadban a Pest vármegyei I. osztályban, a bajnokság állása és a további tavaszi menetrend:
https://adatbank.mlsz.hu/club/65/14/31445/24/309335.html
Címlapfotó: Az egykori remek ferencvárosi támadó (középen, sapkában) edzőként már több helyen bizonyított Pest (vár)megyében (forrás: Horváth László)
