– Melyik a nagyobb dicsőség: megnyerni egy többcsapatos, amatőrválogatottak közötti tornát, vagy egy ilyen eseményen a legjobb mezőnyjátékosnak járó díjat kiérdemelni?
– Mindkettő csodálatos érzés. Eleve megtiszteltetés számomra, hogy meghívót kaptam a válogatottba, amelyben rengeteg jó játékossal futballozhattam együtt. Bár mindkét mérkőzést végül tizenegyesekkel nyertük meg, a rendes játékidőben is jól játszottunk. Az pedig, hogy a mezőny legjobbjának választottak, a mentalitásom visszaigazolása, hogy mindent megtettem a csapatért, a közös sikerért.
– A legjobb kapusnak járó elismerést pedig válogatottbeli csapattársa, Bonica Sebastian kapta, aki két tizenegyest is értékesített, aztán meg elárulta, hogy egyáltalán nem készültek tizenegyespárbajra. Igaz ez?
– Persze, sőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg elleni meccset le is rendezhettük volna már a rendes játékidőben, ha higgadtabbak vagyunk a kapu előtt. Csak magunkat okolhattuk, hogy nem így történt. Talán jobb is, hogy végül így alakult, mert a döntőben már, mondhatni, volt némi tapasztalatunk a tizenegyesek terén.
– Szóba került már az öltözőben, hogy az ősszel Lettországba utazik a válogatott?
– Ismerjük a szeptemberi programot, de még nem beszéltünk a részletekről. Egyelőre én is csak bízom benne, hogy újra meghívót kapok, és egyben marad a jelenlegi keret. Persze, lehet, hogy valaki időközben magasabb osztályból kap ajánlatot, vagy másik vármegyében folytatja, de a mag akkor is már kialakult.
– Fiatal kora ellenére több mint tíz éve az Újpest, Kelen SC, Dunakeszi hármas tölti ki labdarúgó pályafutását.
– Belevenném még a felsorolásba Veresegyházát is, ahol gyerekként elkezdtem futballozni, de való igaz, az Újpestben már serdülőkoromban játszottam, aztán a Kelenben az U17-es korosztálytól kezdve a Budapest-bajnokságban, később pedig az NB III-ban szerepelt felnőtt együttesig jutottam, Dunakeszin pedig már négy éve futballozom.
– Minden futballista pályafutásában meghatározó a nevelőklubjánál töltött idő. Az Újpest mit jelent önnek?
– Szurkolója vagyok, ennél többet nem kell mondanom. Ezért is esett rosszul, amikor el kellett jönnöm a klubtól, de akkor még szinte gyerekfejjel gondolkoztam, mostanra már lehiggadtam, és nem zárkózom el semmitől, ami esetleg újra az Újpesthez köthetne. Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy erre kevés az esély, mert jelenleg más, fontosabb feladatok töltik ki az életem.
– Mégpedig?
– A Testnevelési Egyetem negyedéves hallgatója vagyok, gyógypedagógus és testnevelőtanár szakon. Még egy évem van hátra az ötéves képzésből, utána testnevelőtanárként szeretnék elhelyezkedni.
– Nem éppen megszokott hivatás a mai fiatalok körében.
– Lehet, de én szeretek gyerekekkel foglalkozni. Ráadásul két éve a Dunakeszi U12-es és U13-as korosztályú csapatainak az edzője vagyok, előtte az U8-hoz és az U9-hez tartozó srácokkal foglalkoztam. Az egyetem után mindemellett személyi edzőként is el tudnám képzelni a jövőmet.
– Ön sem nevezhető éppenséggel idősnek, de azért mégiscsak egy tízessel idősebb a gyerekeknél. Bírni fog velük? Hallgatnak önre?
– Teljes mértékben. A különböző korosztályoknál a kommunikációban rejlik a különbség, de meg kell találni az arany középutat és akkor nyert ügyed van. Meg kell követelni a szigort, ugyanakkor engedni kell a játékosságot, elvégre ők még gyerekek. Az elején szükséges a fegyelmet megteremteni, mert akkor tudják, mi az a határ, amíg elmehetnek.
– Tegezik vagy magázzák?
– Érdekes, vegyes a „felhozatal”, de egyáltalán nem zavar a tegezés, elvégre én is csak huszonkettő vagyok.
– A Dunakeszi a hetedik helyen zárt az I. osztályban. Milyenek ítéli a szereplésüket?
– Részletes elemzés még nem volt, de az őszi idény nagyon jól sikerült, mivel a negyedik helyen fordultunk. A tavasz már nem úgy alakult, ahogy terveztük, sokan bajlódtak sérüléssel, én is kihagytam egy-két hetet a combhajlítóizmom beszakadása miatt.
A Dunakeszi eredményei a 2025/2026-os szezonban és a Pest vármegyei I. osztály végeredménye:
https://adatbank.mlsz.hu/club/65/14/31445/30/309341.html
Címlapfotó: Balogh Tamás sikert sikerre halmozott a Pest vármegyei amatőrválogatottal (forrás: Sipos Hajnalka)
