– Hol és miként került kapcsolatba a futballal?
– Amolyan izgága gyerek voltam, mindig kerestem, hogy hol mozoghatnék, erre a futballban jó lehetőség kínálkozott, ráadásul gyorsan megtetszett a játék, valamint a társaság is. Kecskeméti vagyok, a családom pedig úgy döntött, ha már ennyire szeretek focizni, tegyem azt szervezett formában, a város utánpótlásnevelő egyesületében, a Kecskeméti LC-ben. Így is lett, 2004-ben hivatalosan is megkaptam az első igazolásomat, majd tartottak egy kiválasztót, amelyen megfeleltem, így átigazoltak a Kecskeméti TE-hez. Az utánpótlásban egyre feljebb kerültem, majd jött egy kis kitérő. A család azt tervezte, hogy a fővárosba költözünk és a tanulmányaim miatt úgy gondolták, célszerű lenne már előbb egyesületet váltani. Így lettem – egy szezon erejéig – a BVSC-Zugló játékosa, mivel azonban a lakhelyváltásból nem lett semmi, így visszaigazoltam Kecskemétre. Egyébként jól éreztem magam a Szőnyi úton, az U16-os korosztályban 22 meccsen 39 gólt szereztem.
– Az egyéves kitérő után milyen volt a folytatás a szülővárosa együttesében?
– Egy ideig még az utánpótlásban játszottam, majd felkerültem a felnőtt kerethez, ahol 19 évesen bemutatkoztam a visszasorolás miatt akkor még „megye-egyes” gárdában. A KTE aztán bajnok lett, felkerültünk az NB III-ba, de közben lábszárcsonttörést szenvedtem, ezért sokat kihagytam, értelemszerűen kevesebb lehetőséget kaptam, így elváltak az útjaink egymástól. Lehetőséget kerestem magamnak, a kapcsolataimnak köszönhetően 2019 nyarán a megyei I. osztályú Nagykőrösi Kinizsihez kerültem. Sikerült gyorsan beilleszkednem, alapembernek számítottam, elégedett voltam a helyzetemmel, de sajnos a tavaszi idényt különböző okok miatt már nem élte meg a csapat.
– Mi következett ezután?
– Visszatértem Kecskemétre, a „megye-kettes” Hírös alakulatához, de az őszi idény után tavasszal már az I. osztályú Kiskunfélegyháza színeiben futballoztam. Némedi Norbert volt a trénerük, akivel korábban együtt játszottam a Nagykőrösi Kinizsiben, ő hívott oda. Ezüstérmesek lettünk, majd kétszer is bajnokságot nyertünk, de a klub vezetése nem vállalta az NB III-at. 2023 nyarán aztán úgy döntöttem, hazatérek és ismét az akkor már vármegyei I. osztályú Hírös együttesében folytatom, ahol három bajnoki szezont töltöttem el.
– Miért döntött ismét a nagykőrösiek mellett?
– A 4. helyen fejeztük be a bajnoki évet, de a Hírös-ÉP vezetése úgy döntött, megszüntetik a csapatot. Nem én hagytam tehát ott őket, így valójában nem is beszélhetünk klubcseréről, ugyanakkor a jövőm érdekében újra egyesületet kellett keresnem. Némedi Norbert értesült a történtekről, megkérdezte, nem jönnék-e Nagykőrösre. Bajnokságot nyertek a „megye-háromban”, elvállalták a magasabb osztályt és szeretnének néhány poszton erősíteni. Norberttel edző-játékos baráti kapcsolatban vagyok, jól ismerjük egymást és amit felvázolt az tetszett. Egyébként is pozitív emlékeim vannak a korábbi nagykőrösi időszakomból, így nem láttam akadályát az újabb kapcsolódásnak.
– Milyen célt és elvárást fogalmaztak meg a 2026/2027-es szezon tekintetében?
– Úgy gondolom, újoncként az elsődleges cél a tisztes helytállás, később pedig majd lehet emelni a mércét. Ideálisak a körülmények, adott a háttér és ha a tervezett erősítések is sikerülnek, akkor végképp nem lesz gond. Az utánpótlás is biztosított, 180 gyerek futballozik az egyesület különböző korosztályaiban. A város futballmúltja is kötelez, úgy gondolom, idővel reális cél lehet a vármegyei I. osztályba jutás. Bízom a sikeres folytatásban, a játékommal szeretnék hozzájárulni a csapat jó szerepléséhez, és ezt el is várják tőlem.
Címlapfotó: Nemesvári Dániel (fehérben) hét év után tért vissza korábbi klubjához (forrás: MozGo-Nagykőrös)
