– Mikor hozta létre a „Pörge grundol” elnevezésű futballblogger oldalát?
– 2020 elején jött létre ebben a formájában a blog, de írtam már korábban is meccsbeszámolókat. Úgy érzem, valamikor a koronavírus-járvány alatt forrt ki igazán, milyen irányba is akarom ezt vinni. A történet 2013-ban kezdődik, onnantól részmunkaidőben tudósítottam NB II-es és NB III-as meccsekről az egyetemi tanulmányaim mellett. Járva a különböző pályákat, valósággal beleszerettem a közegbe, először az Erzsébeti SMTK és a BKV Előre Sport utcai falelátója varázsolt el. Később egyre többet jártam ki III. Kerület-meccsekre is, tudósítások helyett pedig blogot kezdtem el írni. Ez egy folyamat volt, aminek a végén 2020-ra született meg a blog a mostani formájában.
– Milyen céllal indította útjára?
– Egyrészt szeretek írni, másrészt azt tapasztaltam, hogy viszonylag kevés nyilvánosságot kapnak az alacsonyabb osztályú meccsek és pályák. Volt pár blog, ami ugyan inspirált, de azt láttam, hogy rendszeresen frissülő oldal alig foglalkozik NB III-as vagy még alacsonyabb szintű focival, a személyes jellegű beszámolók pedig még kisebb teret kaptak.
– Aki rendszeresen figyelemmel követi az oldalát, annak egyből „lejön” az (amatőr) labdarúgás iránti tisztelet. Családi vonás a futball szeretete, netán megelőzte ezt játékosmúlt is?
– Játékosmúltam nincs, legfeljebb iskolai szinten fociztam. Sőt, meccsre is csak 13 évesen mentem ki először, édesapám vitt ki Újpestre – az én kérésemre oda –, de nem volt családi hagyomány a szurkolói lét, a foci szeretete viszont igen. Az élvonal aktuális mérkőzései otthon mindig mentek a televízióban, már kisgyerekként rendszeresen követtem a magyar futball alakulását, olvasni is részben a sportújságok által tanultam meg, az NB I és az NB II alatti világot pedig a 2010-es években, az egyetemi éveim alatt ismertem meg. A közeg szinte elbűvölt, főleg a harmadosztály és a Budapest-bajnokság vonzott ekkoriban. Vidéki amatőr meccsekre, azaz megyeiekre csak a koronavírus-járvány idején, biciklivel kezdtem el rendszeresen járni.
– Az ön klubszimpátiája sem marad túl sokáig titokban, hiszen hamar nyilvánvalóvá válik, hogy lelkes III. Kerület-fanatikus, elég csak a borítóképet megnézni. Mióta szurkol a kék-fehéreknek?
– Az első Kerület-meccsemen 12 évvel ezelőtt, 2014-ben jártam, viszont már előtte is követtem a csapat sorsának alakulását, óbudai gyerekként a gimnáziumi éveim alatt több osztálytársammal keddenként rendszeresen olvastuk a Nemzeti Sport mellékletét az akkor még hatcsoportos NB III eredményei miatt. Általános iskolásként a Kerület-pálya régi uszodájába jártunk úszni, valamint sportnapokat is rendeztek ott a környékbeli iskolák számára, ráadásul gyerekként néhány utcányira éltem a Hévízi úttól – a kötődés tehát elég régi. Annak prózai oka van, miért nem kezdtem kijárni Kerület-meccsekre korábban: amikor 9-10 éves koromban tudatosabban kezdtek érdekelni a magyar csapatok, majd elkezdett kialakulni az egyesületi szimpátiám, éppen nem létezett felnőtt labdarúgás a TVE-nél, az Auto Trader Csepelre költöztette a klubot, majd két évig nem is indult felnőttcsapat, utána a Budapest-bajnokság I. osztályában kellett újrakezdeni. A 2000-es évek első felében így az Újpesttel szimpatizáltam, oda viszont csak szezononként csak egy-két meccsre jártam ki, nem alakult ki ott társaságom, egy-egy osztálytárssal mentünk ki az izgalmasabbnak ítélt, vagy éppen sima győzelemnek várt meccsekre. Később aztán előbb az újságban, később pedig az interneten elkezdtem követni a III. Kerületi TVE eredményeit, a 2013/2014-es „blasz-egyes” bajnoki címet virtuálisan éltem csak át, de utána az őszi idénytől kezdve egyre rendszeresebben jártam és járok ki a csapat meccseire.
– A blog kapcsán kérdezném: egy-egy bajnoki szezon elején kitűz bizonyos meccsszámot, vagy inkább helyszíneket, létesítményeket, hogy adott időszakban hány helyre szeretne eljutni?
– Inkább helyszíneket, nem célom, hogy évről évre megdöntsem a meccsszámomat, nem az a lényeg, hogy minél több legyen. A sorsolás függvénye, hogy mi élvez prioritást: ha a Kerület olyan ellenfelet kap a csoportjában, amit eddig még nem láttam, az az elsődleges, ugyanígy vagyok a MOL Magyar Kupa első két-három fordulójával, ami izgalmas, ott is létrejöhetnek egészen különleges párosítások. Ezen kívül az érdekesebb szomszédvári rangadókat is ki szoktam nézni magamnak Budapesten és környékén. Szinte minden szezonra igaz, hogy vannak olyan pályák, amelyeket év elején felírok célként, végül azonban nem jutok el oda, ám mindig akad valami olyan extra érdekesség is, amivel nem számoltam előre.
– Milyen szempontok, pl. bajnoki osztály stb., szerint választja ki az egyes mérkőzéseket, hogy éppen hova, merre indul el az adott hétvégén? Hozzáigazítja a Kerület csapatának programjához vagy más a rendező elv?
– Elsősorban a szabadidőm a rendező elv, ebbe beletartozik az is, hogy a Kerülethez is igazítani kell a programot. Általában a kerékpárral elérhető helyszíneket keresem, illetve az is kérdés, hogy az éppen aktuális családi programot vagy kirándulást össze tudom-e kötni valamilyen meccsel. Nem véletlen, hogy Budapest, Pest megye és a Dunántúl északi része, azon belül főleg a Balaton keleti medencéje az a térség, ahol a legtöbb pályát meglátogattam. Ezek térségében élem az életem, ha van időm, leginkább itt tudok elmenni amatőr meccsekre.
– Pörge már több alkalommal is járt Pest megyében amatőr labdarúgó-mérkőzéseken. Hol, merre fordult meg eddig és milyen élményeket szerzett?
– Pest megyében először Szigetszentmiklóson jártam meccsen, még 2013-ban tudósítóként, így jutottam el akkoriban Veresegyházra is, ahol ma már szintén csak amatőr foci van. Szurkolóként a Budaörs régi stadionja volt az első 2014-ben, a Magyar Kupában. Az első amatőrmeccs, amin jártam a megyében, 2020-ban egy Budakalász –Biatorbágy bajnoki volt. Azóta számos helyszínt látogattam meg, főleg az északnyugati agglomerációban, de a Kerület Dél-Keleti csoportba való besorolása miatt a megye déli felén is jártam amatőr meccseken (is). A Szentendrei-sziget mindkét aktív pályája nagyon tetszett, sajátos világ az a miliő, ez meglátszik a focimeccseken és a sporttelepeken is. Felsőpakonyban és Budakalászon a büfé és az ott kínált, meglepően jó minőségű sör jelenti az extrát, de említést érdemel Pomáz is, ahol talán a legjobb a szurkolótábor az általam látott Pest megyei egyesületek közül. A legalacsonyabb szintről Kóspallag az eddigi kedvencem a fekvése miatt, picivel magasabb szinten élmény volt az előző szezon végén egy nap előbb a megyei másodosztály Déli, majd Északi csoportjának a zárófordulójában is kimenni egy-egy találkozóra. Friss emlék Pilisszentiván, ahol négy szezon kihagyása után tért vissza a felnőtt futballcsapat, ez már önmagában emiatt egy szép történet, de a pálya fekvése, és a büfé megint csak kiemelést érdemel.
– Minden megtekintett mérkőzésről készül hosszabb-rövidebb beszámoló, vagy előfordult már olyan, hogy annyira alacsony színvonalú volt az adott találkozó, hogy végül érdemben nem is volt róla mit írni?
– Inkább időhiány miatt fordul elő, hogy egy-egy meccs kimarad, van rá példa, főleg akkor, ha egy hétvégén több mérkőzésre is kijutok. Persze, előfordult már olyan, hogy az egyébként is este látott, műfüves pályán, 15-20 néző előtt rendezett „blaszos” találkozóról egyszerűen nem volt mit írni.
– A labdarúgáson kívül még milyen sportág(ak) áll(nak) közel önhöz?
– A floorball azért, mert az egyetemen magam is játszottam, a focinál magasabb szinten, de amatőrként egy tornán még az ELTE-t is képviseltem, ez nagy büszkeségem. Nézőként a darts szórakoztat, esetleg télen egy-egy jégkorongmeccs, de a labdarúgáshoz egyik sem ér fel.
– Hogyan alakul majd a további őszi fociprogramja? Merre várható legközelebb, hogy Pörge grundol?
– Biciklivel szeretnék eljutni Leányfalura és/vagy Nagymarosra egy meccsre, Pest megyében ez a fő cél, de csábító az október 4-i Pilisvörösvár – Piliscsaba „derbi” is. Budapesten a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem pályája és a Rákosmente Újlak utcai pályája szerepel a terveim között, a kevés azon budapesti grundok közé tartoznak, ahol még nem jártam. A Kerület-meccsek többségén ott szeretnék lenni, persze biztosan lesz kimaradó, de azok közül is kiemelkedik az ESMTK és a Csepel elleni idegenbeli fellépés, azokat semmiképpen sem hagyhatom ki.
Címlapfotó: Pörge Pest megyében elsőként Budakalászon, egy Biatorbágy elleni (1–1) bajnokin grundolt, 2020. október 31-én (forrás: Pörge Béla)
