– Hogyan értékelné a szezon egészét?
– Ismeretlen volt számomra a „megye-kettes” küzdelemsorozat. Jelentős különbség van az egyes osztályok között, ezt most már tapasztalatból mondhatom, mindenesetre próbáltam minél előbb „beletanulni” az új közegbe. A megszokott módon kezdtem el dolgozni, aztán menet közben jó pár kompromisszumot kellett kötnöm magammal és változtatni bizonyos dolgaimon. Igyekeztem élvezhető edzéseket tartani, mert amatőr szinten talán ez a legfontosabb. A bajnokságban a rajt nem úgy sikerült, ahogy elterveztük, de az ősz végére kimondottan elégedettek lehettünk, hiszen két döntetlenen kívül minden meccsünket megnyertük. Tavasszal volt pár találkozó, amikor a körülmények számunkra kedvező módon alakultak, ezzel tudtunk pozícióban maradni. Összességében elmondhatom, elégedettek lehetünk az elért eredménnyel, hiszen sosem könnyű bajnokságot nyerni. Sokat kellett várnia erre a pomázi egyesületnek, de most talán annál nagyobb az öröm.
– Mindössze egy vereséggel – még a 18. fordulóban, a szomszédvár Dunakanyar-Szentendre ellen – zárták a szezont. Gondolta volna, hogy ilyen sikeres év állhat majd a Pomáz mögött?
– Biztos voltam benne, hogyha a csapat beleáll a munkába, akkor a végére meg fog mutatkozni a tabellán, hiszen mindig így van. Az elvégzett munkánkat a tabella értékeli a legpontosabban. Minden a terveim szerint alakult, így utólag nagyon örülök, hogy tavaly nyáron Petroff Miklós elnök úr „nem engedte” az edzői tevékenységem befejezését és rábeszélt erre az évre.
– Ön szerint miben rejlett a csapata eredményessége?
– Ez a gárda igazi baráti társaság, annak minden pozitív és negatív hozadékával együtt, ami menet közben alkalmasint nagy segítség tud lenni, de akár nagyot is lehet egy ilyen közösséggel bukfencezni. Így utólag talán elmondhatom, a munkám során a srácok 95 százalékával megtaláltam a közös nevezőt, ami a legfontosabb tényező volt. A csapattá válásnak folyamatai vannak, ezeken sikerült viszonylag gyorsan átlépdelnünk. Nem mindig szokott zökkenőmentesen menni, ha mégis, akkor az meggyorsítja az eredményessé válást.
– Tudomásunk szerint vállalják a „megye-egyes” megmérettetést. Mire lehet képes ez a gárda egy osztállyal feljebb?
– Nagyon komoly a kohézió az egyesületen belül, úgy érzem, a srácok nagyon akarták ezt a sikert és szeretnék magukat megmérettetni egy osztállyal feljebb. Ha a keret nagy része egyben marad és esetleg még sikerül is bizonyos posztokra egy-két rutinos játékost igazolni, akkor nem fogom félteni őket a „megye-egyes” küzdelmektől.
– Várható jelentősebb változás az együttes összetételét illetően?
– Erre még most nem tudok konkrétan válaszolni, de azt biztosan állíthatom, komoly törekvések lesznek ez ügyben. Mivel csak kevés labdarúgónknak van első osztályú tapasztalata, emiatt muszáj lesz átigazolni és egy kicsit a mentalitáson is szükséges változtatni, mert mint említettem, óriási a különbség az osztályok között. Mindez egy-egy meccs erejéig „eltüntethető”, de 30 találkozó alatt ki fog jönni a bajnokságok közötti tudásbeli differencia.
A Pest vármegyei II. osztály, Északi csoport 2023/2024-es szezonjának bajnoka a Pomáz-ICO.
Felső sor (balról): Gyurkovics Attila (kapus), Bencze Zsolt, Vida Dominik, Németh Ádám, Inczédy Gergely (kapus), Horváth László, Szenczi Attila, Nemes Milán, Icsei Gábor (kapus).
Középső sor (balról): Ferencz Dávid, Toricska Rajmond, Báthory Péter, Michna István (masszőr), Győri Zoltán (vezetőedző), Tóth Csaba, Romándi Máté, Molnár Edvárd.
Alsó sor (balról): Petroff Márko, Bogár Attila, Bogár Bence, Pethő Bence, Brucker Lajos, Sergő Márton, Sármán Péter, Faragó Dávid, Antal Márton.
