– Miként fogadta a zalaegerszegiek ajánlatát?
– Őszintén szólva, váratlanul ért a megkeresés, nagyon meglepődtem, ugyanakkor a lehető legjobbkor jött a ZTE invitálása. Pakson létszámfelettivé váltam, ezért el kellett gondolkodnom a hogyan továbbot illetően. A szerződésem felbontásával a paksiak az utolsó pillanatig vártak, hogy találjak magamnak új klubot, ami szerencsémre gyorsan sikerült. Barbarics Martin sajnálatos súlyos sérülése miatt szabadon igazolható kapust kellett találniuk, így kerültem én a képbe. Megtisztelő volt, hogy egy ilyen patinás klub futballistája lehetek, így részemről nem volt szükség különösebb gondolkodási időre, hamar megállapodtunk, aláírtam a szerződést. A MOL Magyar Kupában a Karcag, a bajnokságban pedig a Nyíregyháza elleni találkozón ültem először a kispadon Németh Ervin és Gundel-Takács Bence mögött, majd a következő három összecsapáson: az MTK, a Puskás Akadémia és a Paks ellen ugyancsak kispados voltam.
– A Zalaegerszeg nincs könnyű helyzetben, hiszen mindössze három pont választja el a kieső helytől. Már közel két hónapja a csapat tagja, van tehát némi tapasztalata: milyen esélyt lát a jobb folytatásra?
– A futballban vannak rossz szériák, amelyeket idővel jobbak, eredményesebbek válthatnak. Azon a négy eddigi mérkőzésen, amelyeken kispados voltam, csupán három pontot sikerült szereznünk. Ha csak egy kis szerencsénk van, akkor a 0–0-s Nyíregyháza, az 1–1-re végződött MTK, majd a szintén 1–1-gyel záruló Paks elleni döntetleneknél akár nyerhettünk is volna. Ezeken a meccseken fölényben voltunk, ezért is bosszantó, hogy az MTK a 91. percben egyenlített, legutóbb, a Paks ellen pedig néhány perccel a vége előtt kimaradt egy nagy helyzetünk. Nem kérdés, több van ebben a csapatban, biztos vagyok benne, hogy most jön majd egy pozitív széria, és nem lesz gond a folytatásban.ó
– Mielőtt Zalaegerszegre került volna, hogyan alakult pályafutása?
– Szigetszentmiklósi vagyok, a családom most is ott él, én pedig tízévesen helyeben kezdtem el futballozni. Mint minden gyerek, eleinte én is gólokat akartam rúgni, ezért kezdetben csatárt játszottam, később pedig hátrébb, de még nem a kapuba kerültem. Még most is a fülemben cseng, amit édesapám mondott: a csapatban egyetlen kapus és tíz mezőnyjátékos van, így mezőnybe könnyebb bekerülni. Úgy lászik, nálunk fordított volt a „bekötés”, hiszen a kapus apa azt szerette volna, ha a fiából mezőnyjátékos lesz. Általános iskolásként aztán diákolimpián kellett védenem, és mivel helyálltam a kapuban, édesapám ekkor már azt mondta, legyek mégis kapus. 2014-ben elmentem a Csepel Hungary Club ’94 U14-es korosztályú csapatához, de egy év elteltével visszakerültem Szigetszentmiklósra, mert a csepelieknél nem volt idősebb korcsoport. Anyaegyesületemnél az akkori vezetőedző, Horváth Ferenc az utánpótlásból felvitt az NB II-es felnőtt gárda keretéhez; velük edzettem, majd 2017 nyarán az egyik felkészülési mérkőzésen felfigyelt rám a Fehérvár FC képviselője. Átigazoltak, náluk a „tarcsiban” néhány alkalommal már lehetőséget kaptam, egy év után azonban váltottam.
– Mi volt a következő állomáshelye?
– 2018 őszét már Pakson töltöttem, ahol az NB III-ban szereplő tartalékoknál tízszer védtem, majd a fejlődésem érdekében tavasszal kölcsönadtak az NB II-es Budaörsnek, ahol Bognár György volt akkor a szakmai munka irányítója. A tavaszi idény után már a szintén másodosztályú Dorognál találtam magam, ahová ugyancsak kölcsönadtak. Sajnos nem vált be a dolog, így visszakerültem Paksra. Úgy tűnt, lehetőségem lesz a bemutatkozásra az első csapatban, de a szakvezetés végül Hegedűs Lajosnak szavazott bizalmat, így mehettem vissza Dorogra. A második időszakom már sikeresebb volt, ráadásul ekkor kaptam meghívást a magyar U21-es válogatott keretébe. 2021 nyarán kedvező ajánlat ígérkezett az NB I-ből kiesett Diósgyőr részéről, végül Miskolcon bajnoki mérkőzéseken csak a kispadig jutottam, csupán a Magyar Kupában védhettem, majd a szezon végén újra csak Dorog következett. Már harmadszor voltam az egykor, jó döntés volt a visszatérés, lehetőséget kaptam, de a bajnoki év végén a Paksnak más irányú tervei voltak velem.
– Kifejtené bővebben?
– 2023 nyarán az NB III-as Budaörshöz kerültem kölcsönbe. Akkor vette át a csapat irányítását ifjabb Bognár György, aki régebbről már ismert és bízott bennem. Náluk töltöttem az őszt, elsőszámú kapus voltam, de 2024 tavaszára visszarendeltek Paksra, mert a sérülés miatt kiesett kapusuk pótlására volt szükség. A kispadig jutottam, az Újpest elleni MOL Magyar Kupa-mérkőzésen viszont már én állhattam a kapuba, egyébként pedig az NB III-as tartalékban védtem. Hasonlóan mederben zajlott 2024 ősze is, de legalább belekóstoltam másba is. Ahogy már említettem, a családom Szigetszentmiklóson él, ami Pakstól autóval nagyjából egyórás út, így naponta hazajártam. Édesapám otthon, az általa alapított Miklósi Kölyök Focisulinál az utánpótlásnál edzősködik, emellett kapusiskolát is szervez a környező települések gyermekeinek. Ha az időm engedte, én is besegítettem neki a képzésbe.
– Az életkora alapján még sokáig védhet. Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Első lépésben szeretnék az NB I-ben bajnoki mérkőzésen bemutatkozni. Ha ez sikerülne, a következő lépcsőfok az lenne, hogy megőrizzem az élvonalbeli szereplésem, és rendszeresen védjek a legmagasabb osztályban. Hogy azután a terveimből hol és mikor válhatnak valóra, még nem tudom. Zalaegerszegen nyárig szól a szerződésem, akkor majd leülünk egymással tárgyalni, hogy lesz-e folytatás vagy sem. Az eddig tapasztaltak alapján – ha rajtam múlik – szívesen hosszabbítanék.
A Zalaegerszeg eddigi eredményei a Merkantil Bank Ligában és a további tavaszi program:
https://adatbank.mlsz.hu/club/63/0/29213/26/284450.html
Címlapfotó: Egyelőre még várat magára az NB I-es bemutatkozás (forrás: Borsos Andrea)
