– Rendkívül szoros küzdelemben, az utolsó fordulóban, ráadásul idegenbeli rangadón elért döntetlennel harcolták ki a bajnoki címet. A minimális különbségek ellenére, ön szerint miben volt jobb a Felsőpakony a többieknél?
– Valóban kiélezett meccsen és küzdelemben értünk el nagy eredményt. Azt szoktam mondani, a munka és a csapategység a legnagyobb fegyverünk. Sejtésem szerint nálunk volt az egyik legmagasabb az edzéslátogatottság, amihez minden esetben kifejezetten ragaszkodom, az említettek mind nagyon fontos dolgok a vármegyei futballban.
– Több komoly vetélytársuk is akadt ebben a szezonban, mégis hosszú időn át vezették a tabellát, visszaverve a támadásokat. Melyikük volt a legveszélyesebb, ki(k)től tartott leginkább? Ki ellen volt a legnehezebb futballozni?
– A bajnokság olyannyira erős volt, hogy szinte nem is láttam ehhez hasonlót az elmúlt tíz évben Pest vármegyében. Velünk együtt öt bajnokesélyes gárda is volt, féltávnál négy pont választott el minket az 5. helyezett Ráckevétől, szóval kicsit olyan érzésem volt, mintha egy külön „megye-egyes” versenyt kellene megnyernünk a másodosztályban. A riválisok közül végül elősorban az Aranyszarvast emelném ki, szerintem a játékoskeretet tekintve és szakmailag nem véletlen, hogy végül ez a két együttes ment a bajnoki címért.
– Az előző szezont még az I. osztályban játszotta végig a ’Pakony. Ehhez képest miben volt más a második vonal, mi jelentette az alapvető különbséget a korábbiakhoz képest?
– A két bajnokság között alapvetően a mi szempontunkból az a különbség, hogy itt domináns, támadó futballt kellett építenünk, míg az elsőosztályban sokszor reaktívak voltunk.
– Az egyes csapatrészek teljesítményét hogyan értékelné, egyénileg kik nyújtották a legjobb teljesítményt?
– Csapatrészeket nem szeretnék külön kiemelni, főleg úgy, hogy mindig volt olyan játékos, legyen az kapus, védő, középpályás vagy éppen támadó, aki hozzá tudott tenni valami pluszt. Az utolsó meccs is jól mutatja, a feladathoz való hozzáállás az, ami nálunk a legfontosabb. Ha pedig csak a számokat nézzük: több mint három rúgott és kevesebb mint egy kapott gól a meccsátlagunk, úgy gondolom, ez már önmagában azt tükrözi, jól működtek az egyes csapatrészek.
– Négy labdarúgója is elbúcsúzott a szezon végén az aktív játéktól. Kik ők és miért épp most jött el az idő az elköszönésre?
– Négy labdarúgónk is búcsúzik: Hegyes Péter csapatkapitány, Nagy Tamás, az első bajnokcsapatom kapitánya, Nagy Patrik, akit ’Pakonyban sokan a „fiamként” emlegetnek, és Kordé Krisztián, aki a fontos gólok nagy mestere. Mindannyian úgy gondolták, a mostani az az év, amikor közösen újra valami emlékezeteset alkothatunk, végül sikerült is. Nem végleg búcsúznak tőlünk, lejárnak majd közénk, ha esetleg a jövőben létszámban megszorulunk, talán még pályára is lépnek. Ők, négyen együtt összesen közel 600 mérkőzést játszottak felsőpakonyi színekben, ami ritka és becsülendő az amatőr futballban.
– Július elején már be kell adni a következő bajnokságra a nevezést. Mint aktuális bajnok, egy év után beleáll majd az újabb I. osztályú szezonba a Felsőpakony?
– Elöljáróban szeretném leszögezni: a tavaly nyári kiesést követően nálunk nem volt elvárás a visszajutás, tudomásom szerint, a vetélytársak nagyobb anyagi áldozatot hoztak ennek a célnak az eléréséért. A kérdésére válaszolva, a vezetőséggel és a játékosokkal közösen fogjuk meghozni a döntést. Nagyon büszkék vagyunk arra, amit elértünk, amint megbeszéljük a további célokat, akkor tudok erről többet mondani. Egy biztos: a játékosaim motiváltak, és ez a legfontosabb.
– Mint a bajnokcsapat vezetőedzőjének, mi lesz az ön személyes sorsa? Tovább írja a felsőpakonyi történelmet a kispadon?
– Egyedi történet a miénk az egyesület és köztem, ami kilenc és fél évvel ezelőtt kezdődött. Az elmúlt hét év során, amikor a másodosztályban szerepeltünk, mindhárom alkalommal szinte végig vezetve nyertük meg a bajnokságot, az elsőosztályban pedig általában a bentmaradásért küzdöttünk. Emellett 2018-ban Pest Megyei Futsal7végét nyertünk, 2023-ban pedig Pest Megyei Kupadöntőt játszottunk. Összegezve: nagyon sikeres időszak volt ez, visszagondolva, hogy annak idején a másodosztályban a 6. helyen vettem át az együttest. Ebben a hosszú időszakban előfordult, hogy csak hajszálon múlt a maradásom, volt olyan is, amikor megkérdőjelezték a hozzáértésemet, de ilyen az edzői sors. Ha ez elmúlt évekből indulok ki, akkor szinte biztos, hogy a közös történetünk tovább íródik…
A Felsőpakony eredményei a 2024/2025-ös szezonban a Pest vármegyei III. osztály, Nyugati csoportjában:
https://adatbank.mlsz.hu/club/63/14/29629/30/287802.html
Pest vármegyei II. osztály, Déli csoportjának 2024/2025. évi bajnoka a Felsőpakony. Felső sor (balról): Sajgó Zalán, Kréti Gergő, Gerhardt Ádám, Rainer Máté, Kovács Dominik, Szőke Krisztián, Kordé Krisztián, Gere Zoltán. Középső sor: Nagy Tamás, Hegyes Péter (csapatkapitány), Korcsmáros Tamás (elnökségi tag), Nagy János (elnök), Megyesi László (vezetőedző), Barta Zoltán (technikai vezető), Fülöp Tamás (utánpótlásvezető), Fülöp Gyula (elnökségi tag). Alsó sor: Tóth Szabolcs, Fazekas Norbert, Semsei Márk, Melegh Bende, Matyi Mátyás, Kiss Gergő, Nagy Patrik. A képről hiányzik: Hajdu Patrik, Oroszi Tibor, Aczberger Alexander, Soóky Zsolt.
Címlapfotó: Kiélezett, szoros küzdelemben szerezte meg az aranyérmet a Felsőpakony (forrás: Barta Zoltán)
