– A legutóbbi fordulóban bombameglepetést okozva, 5–0-ra nyertek a listavezető MozGo-Nagykőrös vendégeként. Mi volt ennek nem mindennapi bravúrnak a titka?
– Nincs különösebb titok, most jó formában vagyunk és nagyon akartunk nyerni. Egységes a csapat, jó szellemű és igyekvő játékosok alkotják a keretet. Rosszul kezdődött számunkra a szezon, a Dömsöd, a Szigethalom és a Szigetszentmiklós ellen három vereséggel nyitottunk, majd a 4. fordulóban, Táborfalván megszereztük az első pontunkat, amelyet nyolc győztes meccs követett zsinórban. Ennek lett az eredménye, hogy a 12. forduló után 25 ponttal a 4. helyen állunk és már csak három pont a hátrányunk az egyaránt 28 pontos Nagykőrössel és a Szigetszentmiklóssal szemben. Úgy is mondhatnám, hogy karnyújtásnyira vagyunk az első helytől.
– Ez az utolsó mondata számomra azt sejteti, hogy ebben a szezonban is megcélozzák a bajnoki címet.
– A vezetés részéről nincs kimondva, hogy bajnokságot kell nyernünk, de bennünket, játékosokat természetesen foglalkoztat a gondolat. A jelenlegi dobogósok közül az Üllő és a Nagykőrös ellen is nyertünk, csak Szigetszentmiklóson vesztettünk 2–1-re, úgy, hogy az ellenfél a 88. percben szerezte a győztes találatot. Ez a meccs a 3. fordulóban volt, a csapatunk akkor még csak formálódott. Ha tavaszra is átmentjük a jelenlegi formánkat, akkor bizakodhatunk. A jelenlegi élmezőny négy tagja közül kerülhet majd ki a bajnok, számunkra kedvező lehet, hogy a Nagykőrössel és a Szigetszentmiklóssal is hazai pályán játszunk majd.
– A jelenből menjünk vissza a múltba. Hol kezdett futballozni, hogyan alakult az eddigi pályafutása?
– Tárnoki vagyok és 2003-ban itt lettem először igazolt labdarúgó. Négy évig futballoztam helyben, majd Érdre kerültem, mert több osztálytársam oda igazolt, így én is mentem velük. Az érdi utánpótlásban négy évet futballoztam, majd 2010 tavaszán a felnőtteknél bemutatkozhattam az NB III-ban. Igaz, hogy mindössze két alkalommal és csak csereként léphettem pályára, de ezek így is emlékezetes percek voltak. A folytatás nem úgy alakult, ahogy elképzeltem, de az is az igazsághoz tartozik, hogy én sem vettem túl komolyan a futballt. Jókor jött a Tárnok akkori trénerének, Kovács Lászlónak a megkeresése, és én is szívesen tértem vissza. Csak az őszi idényt töltöttem „otthon”, 2012 tavaszán ugyanis a „megye-hármas” Sóskúthoz igazoltam át.
– Miért történt ez a gyors váltás, ráadásul pont a szomszédvárhoz?
– A munkatársam, Takács György volt ott az edző, ő hívott át. A következő szezonban bajnokságot nyertünk, feljutottunk a vármegyei II. osztályba, egészen 2016 nyaráig maradtam, de akkor már úgy éreztem, munka mellett sok az edzés, ezért baráti megkeresésre átigazoltam a Budapest-bajnokság, IV. osztályában szereplő Rend-Őr 07 alakulatához. Alapemberek számítottam náluk is, de rájöttem, nem elég csak a meccs, ezért ismét visszatértem, az akkor már vármegyei harmadosztályú Tárnokhoz. Elégedett lehettem, ugyanis a 2017/2018-as bajnoki évben 23 mérkőzésen léptem pályára és 23 gólt szereztem. Szép évek voltak, de 2021 nyarán mégis elváltunk egymástól.
– Hová vitte tovább a lendülete?
– A vármegyei III. osztályú Diósdhoz igazoltam át, velük is megnyertük a bajnokságot, így a következő szezont már a II. osztályban töltöttük, ahol a második helyen végeztünk. A 2023/2024-es bajnoki év még szebb volt, mert aranyérmesek lettünk, emellett a Pest Vármegyei Kupában a döntőig jutottunk. Ez a szezon az addigi pályafutásom talán legszebb időszaka volt. A kupában a Pátyot 4–2-re, a Ráckevét idegenben 4–0-ra, majd a nyolcaddöntőben a Felsőpakonyt vertük 3–2-re, következett a Pilis elleni 1–1-gyel záruló negyeddöntő, amit tizenegyesrúgásokkal billentettünk a magunk javára. Az elődöntőben a Biatorbágy volt az ellenfél, őket 2–1-re múltuk felül. A döntőt 2024. május 1-jén Cegléden vívtuk a Gödöllővel, a rendes játékidő végén meglepetésre 1–1 volt az eredmény. A hosszabbítás sajnos kijött az erőnlétbeli különbség, nagyon elfáradtunk, a vége 5–1 lett a Gödöllő javára. Ha a kiírásban nem szerepelt volna a hosszabbítás, hanem a döntetlen után rögtön tizenegyesek jönnek, szerencsével a miénk is lehetett volna a kupa. Ami pedig a bajnoki címet illeti, a bizonytalan háttér miatt széthullott a csapat, megszűnt az egyesület, én pedig azon a nyáron immár harmadszor is „hazatértem”.
– Könnyen ment a beilleszkedés az újabb visszatérés után?
– Úgy érzem, igen, most is alapember vagyok és a társaknak köszönhetően gólokat is szerzek. Az 2024/2025-ös szezonban 25 találattal a vármegyei III. osztály, Nyugati csoportjának gólkirálya lettem. Csalódást jelentett ugyanakkor, hogy lecsúsztunk az első helyről, pedig pontazonossággal végeztünk a Piliscsabával, a jobb gólkülönbségükkel azonban övék lett az aranyérem. Az osztályozón ugyan lett volna lehetőségünk kiharcolni a feljutást, ám ott elbuktunk az Inárccsal és a Zsámbokkal szemben.
– Nem hagyhatom ki, hogy ne kérdezzem meg: 35 évesen milyen tervei vannak még a futballban?
– Nem tűztem ki magam elé konkrét határvonalat, addig szeretnék a pályán maradni, ameddig szüksége van rám a csapatnak. Konkrét célom persze van, szeretném, ha a mostani szezonban megnyernénk a bajnokságot és ismét gólkirály lehetnék…
A Tárnok eddigi eredményei a 2025/2026-os évad őszi idényében a Pest vármegyei III. osztály, Déli csoportjában:
https://adatbank.mlsz.hu/club/65/14/31819/13/309481.html
Az őszi 13. (záró) forduló programja:
https://adatbank.mlsz.hu/league/65/14/31819/13.html
Címlapfotó: A kezdeti rossz rajt után magára talált és a közvetlen élmezőny tagja a Tárnok (forrás: Szimandl Gábor)
