– Van valamilyen titka annak, hogy ilyen sikeresen szerepeltek az őszi idényben?
– Nincs titok, tények vannak. Beértek azok a fiatalok, akik felkerültek a csapatba, és a maggal, a rutinos idősebbekkel együtt egységet alkotnak. Ez a döntő, az egység. A klub részéről nem volt konkrét elvárás a helyezést illetően, csak annyi, hogy igyekezzünk minél jobban szerepelni, de mi, játékosok az induláskor kitűztünk magunk elé egy célt, miszerint az első hatban kellene végeznünk. Harmadik éve játszunk a vármegyei másodosztályban, az első szezonban bizony, „rezgett a léc”, végül elkerültük a kiesést, majd a 2024/2025-ös bajnoki évben biztos helyünk volt a középmezőnyben, úgy gondoltuk, idén akár tovább is léphetünk. Eddig bejött, amit vártunk, és ha tavasszal is így folytatjuk, akkor elérhetjük a célunkat.
– Mielőtt részletesen értékelnénk az idei szereplést és beszélnénk a tervekről, kérem, pillantsunk vissza egy kicsit a múltba. Honnan indult, milyen állomásai voltak a pályafutásának?
– Abonyi vagyok, itt születtem és a helyi egyesületben kezdtem el futballozni a Bozsik-program keretében. Az első perctől kezdve kapus voltam, majd 11 éves koromban a szüleim úgy gondolták, a fejlődésem érdekében átvisznek a közeli Szolnoki MÁV-ba. 2004-től a klub utánpótláscsapataiban lépegettem felfelé, 16 évesen kölcsönadtak Besenyszögre, ahol a „megye-egyben” bemutatkozhattam a felnőttek között. A 2010/2011-es bajnoki évben már az NB III-as Szolnoki Spartacus kapusa voltam, majd a szezon végén a kölcsönadásból visszatértem a MÁV alakulatához, s mivel feljutottak az NB I-be, így tartalékcsapatot is kellett indítaniuk az NB III-ban, számoltak velem is. Amikor az első csapat kiesett az élvonalból és ezzel párhuzamosan megszűnt a „tarcsi”, visszakerültem az utánpótláshoz. Bevallom, ennél többre vágytam és végül szerencsém volt, mert érkezett számomra egy harmadosztályú ajánlat. Keresztúri András akkoriban Dabason dolgozott, és hívott magukhoz. Elfogadtam az invitálást, két évet játszottam náluk, majd úgy döntöttem, hogy befejezem a focit.
– Ez bizony éles és a kívülálló számára váratlan váltásnak tűnik. Mi indokolta a nem éppen szokványos elhatározását, hiszen ekkor még csak a húszas évei elején járt?
– Egész egyszerűen úgy éreztem, nem tudom befutni azt a karriert, amiről kisgyerekkorom óta álmodtam, így a folytatásban inkább a civil életre koncentráltam. A sikeresebb pályafutás szempontjából nyilván hátrány volt, hogy a magasságom 176 centi, am nem éppen a legideálisabb kapusalkat. Aztán ahogy telt-múlt az idő, egyre inkább hiányzott a futball. Kispályán ugyan focizgattam, de az nem az igazi, bajnokságban játszani mégis más. 2019-ben jött is a lehetőség, ekkor kerültem kapcsolatba futsallal, a szolnoki Lurkó Focimánia kapusa lettem, majd az újjáalakuló abonyi együtteshez kerültem, ahol a nagypálya mellett jelenleg is védek. Az NB III Közép-keleti csoportjában szerepelünk és nagypályásokhoz hasonlóan itt is az 5. helyen zártuk a bajnokság őszi felét.
– A „megye-kettes” nagypályás együttestől milyen folytatást vár a tavaszi idényben?
– Ha megengedi, néhány gondolat erejéig azért térjünk még vissza az őszre. Döcögve indultunk, a 4. forduló után mindössze három pontunk volt, majd ezután egyre inkább kezdtek jönni az eredmények. Akkor már minden úgy alakult, ahogy elképzeltük, az utolsó 11 mérkőzésen 20 pontot gyűjtöttünk. A 14. fordulóban történt egy kisiklás, a listavezető, egyben őszi első Újhartyántól idegenben 10–0-ra kikaptunk. Ezen a találkozón voltak hiányzóink, többen betegen, illetve sérülten vállalták a játékot és nem a legjobb mentális állapotban érkeztünk a meccsre, pont egy topcsapat ellen. Az eredményre nincs mentség, de felálltunk a „pofonból” és a Maglód elleni hazai sikerrel szépen zártuk az idényt. A folytatásban arra számítok, hogy tavasszal megismételjük az őszi teljesítményünket, és ha ugyanannyi pontot szerzünk, mint a bajnoki szezon első felében, akkor ott lehetünk az első hatban. Erre képesnek tartom a gárdát.
– Mint már korábban említette, nagypályán és futsalban is véd. Ha választania kellene, akkor melyik szakág fontosabb az ön számára?
– Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, mert nem tudnék sorrendet kialakítani. Maradjunk annyiban, addig szeretnék védeni párhuzamosan, amíg a testem engedi és számítanak rám…
Az Abony KID eredményei a 2025/2026-os évad őszi idényében a Pest vármegyei II. osztály, Déli csoportjában, a bajnokság állása és a tavaszi menetrend:
https://adatbank.mlsz.hu/club/65/14/31816/16/309412.html
Címlapfotó: Az őszi szerepléssel magasra tette a lécet a vármegyei II. osztályú együttes (forrás: Abonyi KID Football Club facebook oldal)
