– Induljunk el a kezdetektől: hol és mikor került kapcsolatba a futballal?
– Érdi vagyok, jelenleg is itt élek, kisiskolásként, amikor csak tehettem, mindig fociztam. Tíz-tizenkét éves lehettem, amikor megtudtam, hogy lehetőségem lenne egyesületi szinten, csapatban játszani Érden. Elmentem az egyik edzésre, ottragadtam és le is igazoltak, ám mire hatodik osztályos lettem, a tanulmányi eredményeim romlása miatt eltiltottak a focitól. Tizennyolc évesen kezdtem újra a játékot, mert a testvérem a korosztályos NB I-ből akkor igazolt vissza Érdre, a Budapest Honvédtól, én pedig mindenképpen vele akartam játszani. Egészen az U19-es korosztályig eljutottam, amikor az edzőm, Horváth László elhagyta a klubot, én vele együtt mentem a szintén érdi Fogócska Sportegyesülethez. Az itt eltöltött szezon után ismét szünet következett a pályafutásomban, amit egy mozgalmasabb időszak, egyben átigazolás követett.
– Mi volt a szünet oka és hol folytatta labdarúgóként?
– A tanulmányaimat helyeztem előtérbe, ugyanis a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatója voltam turizmus-vendéglátás szakon, és itt is diplomáztam. Fél év elteltével volt trénerem, Horváth László felkeresett, hívott Százhalombattára, a VUK SE-hez, ahol edzőként dolgozott. Elfogadtam az invitálást, az U21-es bajnokságban szerepeltünk, de szerettem volna felnőttek között játszani, ekkor az ismerőseim ajánlották a „megye-kettes” Sóskút együttesét. Itt jó közegbe kerültem, szerettem náluk futballozni, ám közbejött egy sérülés, ami miatt nem tudtam már befejezni a bajnoki évet. 2016 nyarán, Érden újjászerveződött a tartalékcsapat, elhívtak magukhoz, helyben van, miért ne?! A szezon végén viszont ismét képbe kerültek a sóskútiak, én pedig elcsábultam. Igaz, akkor már a megyei III. osztályban szerepeltek, de átigazoltam. Öt évig játszottam Sóskúton, de a vezetőség nem minden döntésével értettem egyet, így végül inkább elköszöntem.
– Mi következett ezután?
– Újabb kihagyás, majd 2023 tavaszára egy véletlen folytán a Törökbálint futballistája lettem. Az edző, Pop Richárd a borbélynál beszélgetve elmondta, hogy rutinos labdarúgókat szeretne igazolni a fiatalok mellé, a fodrásza ajánlott engem. Így kerültem az akkori „megye-kettes” gárdához, ahol rövid idő alatt sikerült beilleszkednem és lettem alapember. Jó volt a társaság, szerettem Törökbálinton lenni, de 2024 nyarán különböző okok miatt megszűnt a felnőtt együttes, bevallom, akkor úgy éreztem, vége a futballistapályafutásomnak. Szerencsére nem így történt, mert 2025 nyarán Pop Richárd ismét keresett, aki elmondta, hogy az utánpótlásra építve újból lesz a városban felnőttcsapat. Ezekkel a fiatalokkal korábban ő foglalkozott, de hiányzik még a keretből néhány idősebb, rutinosabb játékos, többek között rám is gondolt, amikor a jövőt tervezgette. Ismerve az ő szakmai felkészültségét és elhivatottságát, habozás nélkül igent mondtam a megkeresésre. Kétségtelen, hogy az újrakezdés után csak a vármegyei IV. osztályban indulhattunk, de a cél egyértelmű: már az első szezon után feljebb szeretnénk lépni.
– Ön szerint ez mennyire reális cél?
– Szerintem abszolút az. Sorra nyerjük a mérkőzéseinket, eddig egyetlen vereségünk van, amit a listavezető Délegyházától szenvedtünk el hazai pályán. Azon a meccsen nagyot hibáztunk, mert azt gondoltuk, elég lesz, ha csak a felszerelésünk megy ki a pályára. A könnyelműséget igazából az váltotta ki, hogy a Pest Vármegyei Kupa nyitó fordulójában 9–0-ra nyertünk ellenük. A bajnokin is voltak helyzeteink, ám azok kimaradtak, míg ők éltek a lehetőséggel, végül hazai pályán 2–1-re kikaptunk. Ha április végén sikerül a visszavágás és a többi találkozón sem hibázunk, akkor mi leszünk a bajnokok. Mellettünk szól a nagyon jó gólkülönbségünk is, riválisunknak szorosabb eredményei vannak, nekünk volt több kétszámjegyű győzelmünk is. A tavaszi idényt megelőző felkészülés során tovább erősödtünk, jellemzően magasabb osztályban szereplő gárdákkal játszottunk előkészületi meccseket, amelyek a mi sikereinkkel végződtek. Erősebb riválissal szemben már tétmeccsen is bizonyítottunk, hiszen a Pest Vármegyei Kupában kiejtettük a „megye-egyes” Perbált és a szintén I. osztályú Biatorbágy ellen is közel álltunk a meglepetéshez. A játékosaink motiváltak, a szakmai stáb felkészült, a klubvezetés részéről pedig a stabil háttér is biztosított ahhoz, hogy a következő szezonban már a vármegyei III. osztályban szerepeljünk.
A HSB-Törökbálint eddigi eredményei a 2025/2026-os évadban a Pest vármegyei, Déli csoportjában, a bajnokság állása és a további tavaszi menetrend:
https://adatbank.mlsz.hu/club/65/14/31823/14/309565.html
Címlapfotó: A HSB-Törökbálint minél előbb osztályváltást szeretne (forrás: Pop Richárd)
