– Ha sérülések nem gátolják az évek során, egy futballista 30 éves kora alatt nem nagyon szokta befejezni az aktív játékot. Nehéz volt a döntés a búcsúról?
– Lényegében már tavaly nyáron is elgondolkoztam rajta, de csak télen döntöttem el. Édesapámtól úgy tanultam, egy megkezdett munkát sosem hagyunk félbe, ezért megbeszéltem Ughy Márk vezetőedzővel is, hogy a tavaszi idényt még végigjátszom, utána viszont nincs tovább. A futball és a civil foglalkozásom mellett három éve párhuzamosan technikai vezető is vagyok a klubnál, eléggé kimerítő időszak áll mögöttem. Hetente négyszer délelőtt edzünk, őszintén szólva, nehezen tudtam megoldani, hogy ne hiányozzak a tréningekről.
– Technikai vezetőként azért továbbra is számíthatnak önre?
– Persze. Otthonról, a számítógép előtt megoldható ez a munkakör. Adminisztratív feladatok tartoznak hozzám, mint például a buszrendelés, az eltiltások nyomon követése vagy éppen a sportorvosi engedélyekkel kapcsolatos teendők intézése.
– Ez elég felelősségteljes munka, mert nem nagyon hibázhat.
– Igen, de a sárga és piros lapok számát nyomon lehet követni az MLSZ adatbankjában, illetve a fegyelmi tárgyalások utáni határozatokban is megtalálható a számunkra legfontosabb információ. A sportorvosi engedélyeknél már bonyolódott a helyzet, mert régen kijött az egyesülethez a doki, és két nap alatt megvolt a felnőtt- és az utánpótlásjátékosok vizsgálata. Közben változott a szabály, már nem feltétlen egyszerre kapja meg mindenki a szükséges engedélyt, hanem a születési dátumhoz kötött. Gondolhatja, hogy egy húsz fős keretnél ugyanennyi időpontot kell figyelembe venni.
– A családja hogyan fogadta, hogy befejezi a futballt?
– Talán édesanyukám viselte a legnehezebben, mert ötéves korom óta kísérget a meccsekre, de megértette a döntésem. A két nővérem is többször megkérdezte, biztos vagyok-e a döntésemben, mert ők is velem tartottak szinte mindvégig gyerekkoromtól a felnőtt korosztályig.
– Visszatekintve az elmúlt bajnokságra, mennyire reális a Dunaharaszti kilencedik helyezése, ami lehetett volna jobb is, elvégre az utolsó hat fordulóban két vereség és négy döntetlen volt a csapat mérlege.
– Ha matematikailag nem is, de úgy nagyjából március körül eldőlt, hogy a szezon végén nem esünk ki az NB III-ból, így a hátralévő fordulókban nem volt veszítenivalónk. Persze, maradt olyan célunk, hogy a hatodik helyen végezzünk, de gyorsan eldőlt, hogy ezt nem tudjuk megvalósítani, sőt, még a hetediket sem. Ha figyelembe vesszük a sérüléseket, betegségeket és az eltiltásokat, valamint azt, hogy tavaly tizedikek lettünk, akkor a mostani kilencedik hely jó eredmény. A keretben mindössze nyolc játékos tartozik a rutinosabbak közé, tízen csak húszévesek vagy annál is fiatalabbak.
– Az életkor azonban nem lehet akadály, mivel ön is csak 17 volt, amikor már NB III-ban játszott.
– Ez igaz, sőt az egykor még létező Ligakupában is lehetőséget kaptam a Szigetszentmiklós labdarúgójaként. Később a Diósddal, a Dunaharasztival és a Taksonnyal is szerepeltem az NB III-ban, de kerettag voltam NB II-ben is. Azt viszont sajnálom, hogy nem kaptam lehetőséget a másodosztályban. Talán, ha már abban az időben is létezett volna a fiatalszabály, megkaphattam volna az esélyt, de összességében így sincs hiányérzetem.
– Előfordulhat, hogy néhány hét vagy hónap múlva meggondolja magát?
– Nem valószínű. Ha nagy lenne a földindulás, és nincs több játékos, akit egy-egy mérkőzésre nevezni lehetne, akkor bevethető leszek, mert a sportorvosim rendben lesz, de véglegesnek tűnik a döntésem.
– Technikai vezetőként rendszeresen ott lesz a korábbi csapattársak közelében…
– Az öltözői hangulat és közeg biztosan hiányozni fog, de már másra koncentrálok. Az utolsó mérkőzésen, a Békéscsaba II. ellen elbúcsúztattak, molinó és tűzijáték is volt, szóval szép emlékeim maradtak.
– Mit várhatunk a Dunaharasztitól a következő bajnokságban?
– A biztos bentmaradást megint. Persze ez rengeteg tényezőtől függ, kezdve azzal, hogy maradunk-e a Dél-Keleti csoportban, vagy esetleg átkerülünk Dél-Nyugatra. Azt se feledjük, hogy az amatőr futballban rengeteget számít, elkerülik-e a csapatot a sérülések, ráadásul emellett a munkahelyi elfoglaltságok és az eltiltások is jelentősen befolyásolhatnak egy-egy időszakot. Mindent összevetve, összejöhet, hogy a hatodik-tizedik hely között végezzünk, de merészebbet álmodva a negyedik-ötödik helyet is el tudom képzelni.
A Dunaharaszti eredményei a 2025/2026-os évadban és az NB III, Dél-Keleti csoportjának végeredménye:
https://adatbank.mlsz.hu/club/65/0/31782/30/308850.html
Címlapfotó: A Dunaharaszti középpályása 29 évesen, NB III-as mérkőzéssel fejezte be a pályafutását (forrás: Kuti Marcell)
