– Miért határozott úgy, hogy osztályon belül vált, egyáltalán hogyan került Pilisre?
– A CSO-KI Sport „fuzionált” a Veresegyház FC-vel, az új csapatnál nem számoltak velem. Amikor eldőlt a változás, akkor több helyre is invitáltak, közülük a Pilis ajánlata volt számomra a legszimpatikusabb, ők ugyanis szakmai igazgatónak hívtak, így végül ezt fogadtam el. Mielőtt az új feladatomról beszélnék, szeretném elmondani, hogy nagyon szép négy évet töltöttem el a CSO-KI-nál. 2022 nyarán a klub ügyvezetője, Davcsó Károly hívott Csomádra, azzal az elképzeléssel, hogy a rutinommal segítsem a „megye-egybe” jutást. Ez a cél valóra is vált, 25 góllal járulhattam hozzá, hogy a következő szezonban már magasabb osztályban szerepelhettünk. Később egy sérülés miatt ritkábban léphettem pályára, ekkor merült fel, hogy játékos-edzőként vegyem át a gárda irányítását. Elvállaltam ezt a szerepkört, és úgy gondolom, elégedett lehetek, mert stabil középcsapat lettünk a vármegyei I. osztályban.
– Hosszú és változatos pályafutás áll ön mögött. Az élvonalban eltöltött időszakából mire emlékezik vissza a legszívesebben?
– A Volánban kezdtem futballozni, de hamar átkerültem az MTK utánpótláshoz, ahol már 16 évesen pályára léphettem az NB I-es gárdában. Gellei Imre volt akkor az edző, az első meccsem a Pécs ellen volt 1993 augusztusában. A folytatásban számos sikerben lehetett részem, kétszer bajnokok lettünk, háromszor elhódítottuk a Magyar Kupát, egészen 2000-ig voltam a kék-fehérek játékosa. Győr volt a következő állomás, ahol Garami József volt a trénerem, nagyon szerettem vele dolgozni, az itt eltöltött egy szezonban 18 gólt szereztem. Következett Zalaegerszeg, ahol az első évemben házi gólkirály lettem, megszereztük az egyesület első bajnoki címét, majd a 2002/2003-as szezonban 23 találattal az NB I gólkirályi címét is elhódítottam. A szép emlékek közé tartozik még a Haladás, a vasi zöld-fehérekkel a 2008/2009-es bajnoki évben a dobogó harmadik fokán végeztünk, itt 13 góllal járulhattam ehhez hozzá. Játszottam még a Vasasban és a Lombard Pápában is, összesen 436 meccsen léptem pályára az NB I-ben, ezalatt 196 gólt szereztem, ennél többet magyar viszonylatban csak Illés Béla ért el.
– A válogatottságra hogyan emlékezik vissza?
– 2000-ben Bicskei Bertalannál mutatkoztam be a Lengyelország elleni meccsen, amelyen Lisztes Krisztián cseréjeként álltam be. Sajnos a remélt folytatás elmaradt, csak 2002-ben lettem ismét válogatott Gellei Imre szövetségi kapitánynál, nála viszont biztos pontnak számítottam. A nemzeti együttesben 29 alkalommal kaptam lehetőséget és kilencszer voltam eredményes.
– Az új állomáshelyén, Pilisen mi lesz a feladata, egyáltalán milyen cél mentén kell majd dolgoznia?
– Szakmai igazgató vagyok, a vezetőedző változatlanul Miklósvári János, nekem a tanácsaimmal kell hozzájárulnom a kitűzött cél, az NB III-ba jutás eléréséhez. Mindenképpen a dobogón kell végeznünk, mert a körülmények úgy is alakulhatnak, hogy a második, vagy akár a harmadik helyezettnek is lehetősége nyílhat az osztályozóra. Célirányos átigazolásokkal jelentősen erősödött a keret, a CSO-KI-tól jött a gólerős Ondrik Balázs és Török Noel, valamint Csákány Áron is. Dunakesziről igazoltuk át a középpályás Balogh Tamást, míg Dabasról ketten, a rutinos Domokos Bálint, valamint Kamarás György érkezett, utóbbi egy év után tért vissza. Új szerzemény még Dorogról a belső védőt játszó Csernák Kristóf, valamint a Perbálról érkező kapus, Tóth Kristóf. Tudom, nehéz feladat a bajnoki cím megszerzése, ehhez szinte minden mérkőzésen győzni kellene, ami komoly mentális felkészítést is igényel, de képesnek tartom a csapatot a tervezett cél elérésére.
A Pilis őszi menetrendje a Pest vármegyei I. osztályban:
https://adatbank.mlsz.hu/club/67/14/33660/1/328967.html
Címlapfotó: Az egykori válogatott támadó elmúlt szezonja a CSO-KI mellett a Pest vármegyei amatőrválogatottal is sikeres volt (forrás: Sipos Hajnalka)
