– Mi volt az oka, hogy 35 évesen váltson, egyáltalán miért Budaörs jött szóba?
– Őszintén szólva, nem terveztem váltást, maradtam volna Tatabányán, de a szezon végén közölték velem, hogy a jövőben nem tartanak rám igényt. Meglepett, mert nem erre számítottam, hiszen a meccsek többségén kezdőként szerepeltem, ráadásul hátvédként négy gólt is szereztem. A döntést tudomásul vettem, és mivel még nem volt aktuális a visszavonulás, ezért új egyesület után néztem. Szerencsémre voltak érdeklődők, közülük a Budaörs volt a legszimpatikusabb. Rendezettek a körülmények, felkészült a szakmai stáb, a játékosok nyolcvan százaléka a fiatal korosztályhoz tartozik, ők mindenképpen bizonyítani szeretnének. Nekem azt a feladatot szánták, hogy a rutinommal segítsem a fiatalokat, úgy érzem, alkalmas vagyok erre, így megállapodtunk.
– Hogyan alakult a pályafutása a Budaörsre történt érkezéséig?
– Kilencévesen a Győri ETO-ban kezdtem, hét évet töltöttem a Rába-partiaknál, amikor felfigyelt rám az olasz Reggina Calcio és elhívtak magukhoz. Próbajátékon vettem részt, tehetségesnek tartottak, végül szerződést ajánlottak. Fél évet kellett várnom, mert nem voltam még 16 éves, amikor elértem, aláírtuk a megállapodást. Jól ment a foci, az utánpótlásból felkerültem a felnőttekhez és még három év volt vissza a szerződésemből, amikor azonban hirtelen váltottam, mert türelmetlen voltam és inkább hazajöttem.
– Itthon hol folytatódott a karrierje?
– 2011 tavaszán az NB I-es Kecskeméthez szerződtem, aki végül is rossz döntésnek bizonyult, nyártól kölcsönben már az NB II-es Eger színeiben folytattam. A 2012/2013-as szezonban már az élvonalban szerepeltünk, addigra végleg átigazoltak. Jól éreztem magam, játszottam az U21-es válogatottban is, de a csapat körül kedvezőtlenek lettek a körülmények, így a következő bajnoki évet már Zalaegerszegen töltöttem – a másodosztályban. 2014 nyarán hívott az akkor szintén NB II-es Vasas és egy ilyen patinás egyesület ajánlatát hiba lett volna nem elfogadni. A piros-kékekkel a következő szezont már az élvonalban tölthettem, majd a Fáy utcában eltöltött két és fél év után ismét másodosztályú együttesek: a Ceglédi Vasutas, a Tiszakécske és a Pécs következtek a pályafutásomban.
– Milyen emlékek fűzik az említett második vonalbeli klubokhoz?
– Mindhárom elfogadható volt számomra, de a pécsieket kedveltem a legjobban. Náluk a cél az NB I-be történő feljutás volt, az ott töltött első évemben kínálkozott is rá esély, végül azonban nem jött össze. Azt hittem, sokáig maradok a baranyaiaknál, de a vezetés döntött, a 30 év feletti labdarúgókra már nem tart igényt. A pécsi két szezon után egy évad Óbuda következett a harmadosztályú III. Kerületnél, majd a Hévízi útról az NB II-es Doroghoz szerződtem, azután 2023 nyarán Romániába mentem, egy évet az FC Bihor Oradea színeiben futballoztam. Hazatértem, mert ismét hívott a Pécs, az új vezetésnek ugyanis nem volt feltétele az életkor, ám szezon közben tulajdonosváltás történt, a más elképzeléseket hozott magával, így elköszöntem. Szerettem volna a főváros közelében lenni, ezért választottam Tatabányát, a döntésemben Horváth Ferenc vezetőedző személye is szerepet játszott, de az ott történtekről már beszéltem.
– Eddig a bajnoki rajton lépett pályára az új csapatában. Hogyan látta azt a kilencven percet?
– Érden kezdtük a bajnoki évet, úgy gondolom, a fiatal együttesünk igyekezetével nem volt gond. A házigazda gyors vezetése sem zavarta meg minket, hiszen 3–1-re fordítottunk, végül az érdiek visszajöttek és 3–3 lett a vége. Az idegenben szerzett pont értékes, ám a hajrában még kiütközött a rutintalanság, így elmaradt a győzelem. Ha ezek a srácok tapasztaltabbak lesznek, akkor sikeresek leszünk.
– Egyénileg milyen tervei vannak?
– A jövőre gondolva már folyamatosan építem a vállalkozásomat, de addig szeretnék még futballozni, amíg számítanak rám és hasznára vagyok a csapatnak.
A Budaörs őszi menetrendje az NB III, Dél-Nyugati csoportjában:
https://adatbank.mlsz.hu/club/67/0/34056/2/328721.html
Címlapfotó: A 2026/2027-es szezonra igencsak megfiatalodott a budaörsi keret (forrás: Lukács József)
