– Éveken keresztül játszott az NB III-ban, sőt, megfordult az NB II-ben is. Ilyen előélettel miért döntött mégis úgy, hogy a futball megmarad inkább hobbinak az életében?
– Lehet, hogy több volt a karrieremben, de nem bánom, hogy így alakult. Az amatőrök között is megtaláltam a helyem, közben pedig van egy jó munkám, márpedig így a létbizonytalanságot kiiktattam az életemből. Megterhelő időszak volt, amikor Dunaújvárosban játszottam, napi szinten szembesültünk a gondokkal, amikor pedig kiestünk az NB III-ból, a megyei osztályban is elvárták a vezetők, hogy profi szinten álljunk a futballhoz, de a fizetésben ez nem érződött. Teljes elfoglaltságot igényeltek volna a mindennapok.
– Augusztusban az MLSZ Versenybizottsága végül kizárta a klubot az NB III-ból.
– Értesültem róla, de tavaly én már a székesfehérvári Főnix labdarúgója voltam a Fejér vármegyei I. osztályban.
– Másik egyesületnél maradt volna a harmadosztályban?
– Valójában nem is kutattam a lehetőségeket, mert nem feltétlenül akartam már az NB III-ban játszani. Közgazdászként a MOL kutatási részlegénél helyezkedtem el, elégedett vagyok a munkámmal, különben pedig kevés olyan pesti klub van az NB III-ban, amelynél délután edzenek. Ha mégis találtam volna fővárosi csapatot, nem biztos, hogy lenne már kedven hétvégente átutazni egész Kelet-Magyarországot. A futball ötéves korom óta része az életemnek, nem is az utazás a legfőbb probléma, hanem az, hogy a befektetett energia nem térül meg.
– Miért éppen az Ecsert választotta a pályafutása újabb állomásának?
– Korábban Komáromban együtt futballoztam Peszmeg Viktorral, az ecseriek játékos-edzőjével. Régebben beszélgettünk arról, hogy szívesen dolgozna velem, a nyáron aztán felelevenítettük ezt a párbeszédet.
– Leginkább miben érezhető az NB III és a megyei másodosztály közötti különbség?
– A technikai képzettség mellett a hozzáállásban. Az NB III-ban a játékosok igyekeznek közelíteni a profi mentalitáshoz, a megyeiben viszont nem. Hiába amatőr az osztály, kicsit jobb felfogásban is lehetne edzeni és futballozni.
– És ha a Fejér vármegyei bajnokságot kellene összehasonlítania a Pest vármegyeivel?
– Akkor azt mondanám, hogy a pesti másodosztály semmivel sem gyengébb a fejéri elsőhöz képest. Mindkét osztályban kemény meccseken játszottam korábban és játszom jelenleg is, a technikai megoldások nem igazán dominálnak, de alkalmazkodtam a közeghez.
– Öt győzelemmel kezdték a bajnokságot, ami azért jó kiindulópont lehet a jövőre nézve.
– Az idény előtt arról beszéltünk, jó lenne az első három helyezetthez közel végezni, ehhez képest valóban jó volt a kezdés. Az edzéseket nagyon élvezem, meg van töltve szakmai tartalommal, és ha mindenki hozzáállása csak egy kicsit javulna, sokáig maradhatnánk az élmezőnyben
– Említette, hogy az előző szezonban még a Főnix labdarúgója volt. Köztudomású, hogy az egyesületet Szoboszlai Zsolt vezeti, akinek a fia, Dominik mellett a szintén válogatott Bolla Bendegúz pályafutása is innen indult. Érezte a különleges miliőt, a Liverpoolnál és a Rapid Wiennél futballozó két futballista hatását a klubnál?
– Érthető, hogy Székesfehérváron és környékén sokan ismerik a Főnixet, de semmi egyéb különlegességet nem éreztem, se pozitív, se negatív értelemben. Szoboszlai Dominik édesapjával talán egyszer találkoztam, a háttérben biztosan végezte a munkáját, és én is inkább a feladatomra koncentráltam.
Az Ecser-HS Sport eddigi eredményei és további őszi menetrendje a Pest vármegyei I. osztályban:
https://adatbank.mlsz.hu/club/67/14/34067/6/329090.html
Címlapfotó: Az őszi idény harmadánál százszázalékos teljesítménnyel listavezető Északon az Ecser (forrás: Szabó János)
