– Milyen célt tűzött ki a vezetőség a csapat elé a szezon indulásakor, 2023 nyarán?
– Két évvel ezelőtt, miután a Maglód kiesett a „megye-egyből”, az azonnali visszakerülés volt a cél. Végül a Dunakeszi és a Perbál mögött csak a harmadik helyen végeztünk, ekkor mondták azt a vezetők, nem kell mindenáron bajnokságot nyerni, építsük inkább újjá a csapatot. Tavaly ősszel jól szerepeltünk, veretlenül, az első helyről várhattuk a tavaszi folytatást, már akkor megfogalmazódott bennünk a gondolat, akár még bajnokok is lehetünk. Végül a Pomáz lett a befutó, holott velük mindkét meccsünk döntetlenre végződött, náluk 1–1, nálunk 2–2, de mindkétszer nekünk állt a zászló, csak sajnos az ellenfelünknek sikerült pontot mentenie. Egyébként hasonló erősségű a két alakulat, a pomáziaknak talán a stílusa más.
– Említette, hogy az ősz végén elképzelhetőnek tartották akár még az első hely megszerzését is, ami végül nem jött össze. Mit gondol, miért nem valósult meg a bajnoki cím?
– Két olyan meccset is elveszítettünk, amelyeken a papírforma a mi sikerünket ígérte. Az Isaszeget ősszel 6–0-ra vertük, náluk viszont tavasszal 2–1-re kikaptunk, és erre nem számított senki. Szintén fájó volt a Szentendrén elszenvedett 2–1-es fiaskó, amelyek miatt lépéshátrányba kerültünk, s ami végül megbosszulta magát.
– Menjünk egy picit vissza a távolabbi múltba és beszéljünk arról, miként alakult pályafutása, amíg Maglódra került?
– Lehet, hogy furcsán hangzik, de már az ovifociban is kapus voltam. Azért nem álltam rögtön a kapuba, csak a focizás közben rendre a labda után vetődtem. Az egyik óvodás társam édesapja mondta akkor, hogy ennek a srácnak kapusnak kell lennie, és mivel nagy Honvéd-drukker volt, a fiával együtt elvitt bennünket a kispestiekhez. Így lettem hétévesen a Magyar Futballakadémia igazolt játékosa. Kispesten voltam tizenegy évig, lépegettem felfelé a korosztályokban, majd úgy döntöttem, inkább a tanulást helyezem előtérbe és alacsonyabb osztályban, Maglódon folytatom a futballt.
– Hogyan esett a választása Maglódra?
– A Honvédnál töltött időszak alatt „belekóstoltam” a futsalba is, onnét az ismeretség. 2018 nyarán a Pénzügyőr futsalcsapatától hívtak Maglódra, majd egy év után felajánlották a lehetőséget, hogy a „megye-egyes” együtteshez igazoljak. Mindez találkozott az elképzeléseimmel, így a Honvéd utánpótlástól – ahol egyébként egyszer az NB III-as gárdánál 17 évesen a kispadig jutottam –átigazoltam Maglódra. Nem bizonyult sikeres döntés, ugyanis az őszi idény után távoztam.
– Miért lett a vártnál rövidebb az első maglódi korszaka?
– Védeni szerettem volna, nem pedig a kispadon ülni, de nem kaptam lehetőséget. Goran Kopunovic volt az edző, aki másnak szavazott bizalmat. A Budapest-bajnokság I. osztályában szereplő ASR Gázgyárhoz igazoltam, ahol furcsán sikerült a bemutatkozásom. A 2. fordulóban az Unione ellen csere voltam, a kapusunk a hajrában szabálytalankodott, kiállították érte, majd tizenegyest ítéltek ellenünk. Be kellett állnom és még abban a percben kapott góllal debütáltam az új egyesületem színeiben. Aztán jött a koronavírus-járvány, amire ráment a tavaszi idény, de 2020 nyarától két éve keresztül első számú kapus voltam. Ennek ellenére újból váltottam és visszatértem Maglódra.
– Ez sem tűnik „tipikus” lépésnek. Mi volt az oka az újbóli klubcserének?
– Rakita Gábor volt már a maglódiak trénere, aki Goran Kopunovic mellett asszisztensedzőként dolgozott, amikor először ide igazoltam. Ő hívott, elmondta, tudja, mire vagyok képes, mindenképpen számít rám, mert az addigi első számú kapus, Botlik Dániel távozik. Akkor estek ki az I. osztályból, a cél pedig a visszakerülés volt. Számomra ez olyan kihívás volt, amire nem lehetett nemet mondani. Eközben Dani is maradt, így csak a mérkőzések felénél voltam kezdő. Ebben a bajnoki évben viszont mindössze egyszer ültem a kispadon, legutóbb, a Pécel ellen, mert a szakmai stáb lehetőséget akart adni a 19 éves Nyilas Leventének is.
– Szemezgessünk a hétvégén lezáruló szezon mérkőzései között! Melyik védése volt a legemlékezetesebb?
– A nyitó fordulóban, a Vác-Deákvár elleni összecsapáson „dupláztam”. Az ellenfél csatára lőtt, lábbal hárítottam, de ismételhetett, én meg a lövésbe belevetődve mentettem. Egyébként 2–0-ra nyertünk azon a találkozón.
– Potyagólja volt?
– Az Ecser ellen 5–1-re megnyert meccsünkön az egyetlen kapott gól bizony, elkerülhető lett volna. Az történt, hogy az egyik védőnkről hozzám került a labda, és úgy gondoltam, nem volt hazaadás. A játékvezető viszont másképp látta, közvetett szabadrúgást ítélt, melynek végén ellenfelünk gólt szerzett. Ugyan nem volt amolyan „klasszikus” potyagól volt, de azért bosszantott.
– A jövőt illetően milyen tervei vannak?
– A bajnokság végén leülünk a vezetőkkel és megbeszéljük, hogyan tovább. Ha az a terv, hogy megcélozzák a „megye-egyet” és ebben számítanak rám, akkor mindenképpen maradok, mert idővel szeretnék magasabb osztályban védeni maglódi színekben.
A Maglód-HelloParks eredményei a Pest vármegyei II. osztály, Északi csoportjában, az aktuális tabella és a hátralévő mérkőzések:
https://adatbank.mlsz.hu/club/61/14/27686/29/267267.html
Címlapfotó: Schritt Martin újra megpróbálná a feljutást a Maglóddal (forrás: Bíró Roland)
