– Miután tavaly nyáron búcsúztak a második vonaltól, milyen célt tűztek ki maguk elé a 2024/2025-ös bajnoki évben?
– Sajnos az előző szezon valóban nagyon rosszul sikerült számunkra, hiszen kiestünk a vármegyei II. osztályból. Az egyesület elnöke, Gáspár Zsolt annyit kért, tartsuk egyben a „megye-kettes” csapatunkat és végezzünk az első ötben. Együtt maradtunk, sőt, még erősödtünk is, ugyanis Perbálról visszatért hozzánk Szabó Gábor, aki 15 találattal a házi gólkirályunk lett, továbbá visszajött a Vasas tartalékból Huszár Károly, Laza Bernát pedig Esztergomból. Ilyés Keve, valamint Nagy Martin meggondolták magukat, hosszabb kihagyás után úgy döntöttek, mégis folytatják a futballt. Ők valamennyien a fiatalabb korosztályhoz tartoznak, hozzájuk csatlakozott az idősebb generációt képviselő rutinos sokszoros futsalválogatott, Harnisch Ákos.

– Akkor nézzük az elnöki elvárás második, helyezést illető részét!
– Jól kezdtünk, az első három fordulóban hét pontot gyűjtöttünk, majd a negyedik fordulóban, hazai pályán veszítettünk a Dunabogdány ellen. Ekkor lecsúsztunk a negyedik helyre, de újabb győzelmek következtek, és a hetedik fordulóban az élre álltunk. A riválisok közül az Üröm ellen 2–1-re nyertünk, míg a Tárnokkal 0–0-as döntetlent játszottunk, és így az őszi idényt minimális, egy pont előnnyel zártuk. A tavaszi nyitány viszont nem úgy sikerült, ahogy elképzeltük: 3–2-re kikaptunk a Pomáz II.-től, ennek „köszönhetően” átvette tőlünk a vezetést a tabellán a Tárnok. Nem sokáig, mert a következő fordulóban már mi voltunk az elsők, és ez a pozíciónkat egészen a 20. fordulóig megőriztük. Ezután viszont becsúszott két vereség: otthon 1–0-ra kikaptunk a Szigetgyöngyétől, majd Üröm 2–0-ra maradtunk alul. Öt pont hátrányunk lett a Tárnokkal szemben, ugyanakkor tömör volt az élmezőny, mert az Ürömmel és a Göddel továbbra is számolni kellett. Ennek ellenére bíztam benne, hogy az első háromban zárhatjuk a szezont, tettem ezt a riválisok hátralévő meccseire alapozva. A reményem valóra vált, a záró fordulót már azonos pontszámmal várhattuk a Tárnokkal, így a bajnoki címre is volt esélyünk, melynek az eldöntése a legvégére maradt.