– Honnan indult és miként alakult pályafutása, amíg eljutott Kartalig?
– Kárpátalján, Ungváron kezdtem, öt évig az ottani sportiskolában játszottam, majd az FC Badalovoj utánpótlásegyütteseiben futballoztam, majd 2013-ban átjöttem Magyarországra és az ukrán határhoz közeli kluboknál folytattam. Ezek az együttesek a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei I. osztályban szerepeltek, Nyírmada, Dombrád, 2018 őszétől pedig Vásárosnamény voltak az egyes állomások a pályafutásomban. Idővel a munkám miatt Budapestre kerültem, így muszáj volt váltanom. Hívott az NB III-as Gyöngyös, de a munkám miatt nehezen tudtam volna teljesíteni ennek a bajnoki osztálynak a követelményeit. Az egyik barátom javasolta a „megye-egyes” Vecsést, be is ajánlott hozzájuk, így 2019 elején próbajátékon vettem részt. Vincze Gábor vezetőedzőnek megfeleltem, átigazoltam, négy éven át náluk futballoztam.
– Milyen volt a vecsési időszak?
– Nagyon szép emlékeim vannak, jól éreztem magam az egyesületnél. Alapembernek számítottam, a 2020/2021-es szezonban pedig jött az igazi nagy siker, hiszen megnyertük a bajnokságot. A következő szezonban a dobogó harmadik fokán végeztünk, majd 2023-ban ismét aranyérmesek lettünk. Ez utóbbi bajnoki elsőséghez én már csak részben járultam hozzá, mivel tavasszal nem játszottam. Különböző okok miatt, melyeket ne részletezzünk, úgy határoztam, befejezem a futballt. Kihagytam egy évet, majd meggondoltam magam, mivel úgy éreztem, hogy hiányzik a foci, így 2024 elején már az Albidok-Kartal játékosa lettem.
– Miért esett a választása az Albidok FC-re?
– Több barátom is a csapat tagjai közé tartozott, akadtak olyanok, akiket még Kárpátaljáról ismertem, és ez volt az elsődleges szempont a választásomban és persze az is, hogy a klub határozott tervekkel állt elő. Akkor még a vármegyei IV. osztályban szerepelt az egy évvel korábban alapított Albidok, amelynél évről évre egyértelműen a magasabb osztályba jutás volt a cél, a következő időszakban pedig még előrébb kell lépni, akár az NB III-ig is. Hamar kiderült számomra, hogy nagyszerű közösségbe kerültem, belső védőként egyből játéklehetőséget kaptam. Jól szerepeltünk, első évben, 2024 nyarán bajnokságot nyertünk az Északkeleti csoportban, a következő szezonban már a „megye-háromban” játszottunk, 2025-ben az élen végeztünk a Keleti csoportban, így most már másodosztályúak vagyunk, azon leszünk, hogy egy újabb lépést tegyünk felfelé – akár már idén.
– Az elmúlt évek sikerei alapján megértem a bizakodását, de a listavezető Csömör az őszi idény után hét ponttal vezet az Albidok előtt. Ön szerint ledolgozható ez a hátrány?
– Nem elképzelhetetlen. Két vereségünk van, az egyiket a 6. fordulóban a Csömörtől szenvedtük el, ahol 3–1-re kaptunk ki, majd a rá következő játéknapon a Pécel ellen hazai pályán veszítettünk 1–0-ra úgy, hogy a mindent eldöntő gólt a 92. percben kaptuk tizenegyesből. Tudjuk, hogy a tavaszi folytatásban nekünk nem lehet hibázni, nem veszíthetünk, egyúttal hoznunk kell a papírformát. Ősszel a döntetlenjeinket a közvetlenül mögöttünk álló riválisokkal játszottuk, ha kellőképpen odafigyelünk, akkor legyőzhetőek, emellett a Pécel ellen törlesztenünk kell a balszerencsés vereség miatt. Előny lehet, hogy a tavasz nagy rangadóján a Csömör jön majd hozzánk, itthon mindenképpen le kell győzni őket. Ha így lesz, akkor máris ledolgoztunk három pontot a hátrányunkból, ami tudom, nem elég, de bízzunk abban, hogy botlik még majd a listavezető is, az pedig a mi malmunkra hajthatja a vizet…
– Az ősszel klubja színei mellett pályára lépett a Pest vármegyei amatőrválogatottban is a Területi Amatőrválogatottak Országos Nagypályás Tornája regionális selejtezőcsoportjában. Váratlanul érte, hogy „megye-kettes” csapatból válogatta be a szakmai stáb?
– Igen, meglepődtem, mert nem számítottam rá. A trénerünk, Rozman Sándor szólt, hogy megkereste őt a vármegyeválogatott vezetőedzője, Vincze Gábor, aki jelezte, számít rám a keretben. Még a vecsési időszakomból jól ismert engem, bekerültem a bővített keretbe, végigcsináltam a felkészülést, az „utazó” keretben is helyet kaptam. A második csoportmeccsünkön, Békés vármegye ellen szerepeltem csereként, a mérkőzésen rendre a kezdőben jutottam játéklehetőséghez. Százszázalékos teljesítménnyel zártuk a tornát, várjuk a májusi telki döntőt, ahol hasonló eredményben reménykedünk.
– Ha picit távolabbra tekint, milyen tervei vannak, mit szeretne még elérni a labdarúgásban?
– Az életkorom miatt a futballpályán már nem lehetnek különösebb terveim, hiszen 31 éves vagyok. Addig tervezem a játékot, amíg számítanak rám az egyesületnél, szeretném, ha ezt elsőosztályú futballistaként fejezhetném be…
Az Albidok-Kartal eredményei a 2025/2026-os évad őszi idényében a Pest vármegyei II. osztály, Északi csoportjában, a bajnokság állása és a tavaszi menetrend:
https://adatbank.mlsz.hu/club/65/14/31815/16/309384.html
A 4. fordulóban, 2025. szeptember 24-én Pilisvörösváron csapata mindkét gólja az ő nevéhez fűződik:
Címlapfotó: Puskás Ádám (balra) a Pest vármegyei amatőrválogatott egyik alapembere volt Tápiószentmártonban (forrás: Sipos Hajnalka)







