Tóth Ákos, a Ráckeve szélsője fontosabbnak tartja a munkát és a tanulást az NB III-nál

Mindössze öt gólt kapott nyolc forduló alatt a Ráckeve a Pest vármegyei II. osztály, Déli csoportjában, ebből hármat vasárnap a Dunaharaszti II. elleni bajnokin, viszont már harmincat szerzett, eddig valamennyi mérkőzését megnyerte, az Inárcsot három ponttal megelőzve az első helyen áll a tabellán. Egyelőre tehát mindenképpen előrelépés a csapat teljesítménye, igaz az előző szezon végén elért negyedik hely sem nevezhető csalódásnak, csak éppen a bajnok Újhartyánnál 36 ponttal (!) szerzett kevesebbet a Duna-parti együttes. Nyártól már Tóth Ákos is a ráckeveieket erősíti, ami szó szerint értendő, elvégre a 27 éves szélső hét mérkőzésen hét gólnál tart, csapattársával, Sulyok Richárddal holtversenyben a negyedik helyen áll a góllövőlistán. Helyi kötődésű futballista, ám az utóbbi tizenegy évben – egyévadot leszámítva – a Dunaújvárosban játszott, előbb a klub utánpótlásában, majd az NB III-ban és a Fejér vármegyei élvonalban.

– Tizenegy év rengeteg idő, főleg ugyanannál az egyesületnél. Hogyan érintette a dunaújvárosi együttes visszalépése?
– Fel voltam rá készülve, mert az utóbbi időben egyre gyakrabban hallottam a rossz híreket. Bíztam benne, hogy nem történik meg, végül azonban elkerülhetetlen volt. Sajnálom, mert jó volt ott futballozni. Megszerettem a várost, a csapatot és a klubot, elvégre tizenöt éves koromban kerültem oda.

– Nem tartja éles váltásnak, hogy az NB III-ból egyből a megyei másodosztályba került?
– Nyáron volt lehetőségem NB III-as egyesülethez igazolni, de fontosabbnak tartottam, hogy legyen munkám, és mellette nyugodtan tanulhassak. Egy időre félre akartam tenni a harmadosztályú futballban tapasztalható bizonytalanságot. Ráckevei vagyok, így akadt időm figyelemmel követni a helyi futballt is, mert innen ingáztam rendszeresen Dunaújvárosba, úgyhogy nem volt ismeretlen számomra az új közeg.

– A dunaújvárosi időszaka alatt is dolgozott?
– Nem, mert amolyan profi státuszban voltunk, délelőtti edzésekkel. Hiányzik is ez a fajta élet, mert megszoktam már, de most Ráckevén, egy munkavédelmi cégnél helyezkedtem el, és fontosnak tartom, hogy meg is maradjon az állásom.

– Mit tanul?
– A szegedi egyetemen táplálkozástudományi mesterszakon vagyok utolsó éves. Nagyon érdekelnek az ezzel kapcsolatos kutatások, a jövőben ezzel is szeretnék majd foglalkozni, miután jövő nyáron végeztem a tanulmányaimmal.

– Tény és való, a beilleszkedéssel valóban nem volt gondja, mivel hét meccsen hét gólt szerzett.
– Azért az tényleg sokat segített, hogy ismertem a közeget és a játékosok többségét. Már a tavaszi eredménysor is megfelelő volt, mivel tizenegy győzelemmel mellett csak négy vereség szerepelt, ráadásul nyáron mindenképpen erősödött a keret. Szintén megkönnyítette a helyzetemet, hogy Dunaújvároshoz képest itt nem center vagyok, hanem szélső támadó. Így kevesebbet kell birkóznom a védőkkel, ami kötetlenebbé teszi a játékomat.

– Milyen Ráckevén az infrastruktúra?
– Az öltöző és a centerpálya az NB III-as minőséget idézi, az edzőpályát azonban hiányolom. A csapattársak elmondása alapján lehet, hogy a télen máshol edzünk majd, hogy kíméljük a gyepet. Szerencsére sok korosztályt versenyeztetünk az egyesületnél, én például az U9-eseket edzem.

– Hogyan boldogul a gyerekekkel?
– Kezdek belejönni. Eleinte szenvedtem, de már megtanultam, hogy hiába tervezem meg a napi edzésprogramot, ha a gyerekeknek rossz napjuk van, nem megfelelő a koncentrációjuk, akkor minden borul. Ha sokan vannak edzésen, kapok segítséget, de egyre önálóbb vagyok ezen a téren is. Ez egy váratlan lehetőség számomra is, mert sosem gondolkoztam, hogy majd gyerekeket eddzek. Meg sem fordult a fejemben.

A Ráckeve eddigi eredményei és további őszi menetrendje a Pest megyei II. osztály, Déli csoportjában:
https://adatbank.mlsz.hu/club/67/14/34068/9/329104.html

Címlapfotó: A Ráckeve nyolc forduló után még hibátlan a II. osztály, Déli csoportjában (forrás: RVAFC facebook oldal)