Ma Szervác, Imola névnapja van
Sportszelet jelenlegi logója.
Domján Attilának Iváncsa után Érden másfajta feladattal kell megküzdenie

Domján Attila győzelemmel mutatkozott be az Érd kispadján

Mélyrepülést hajtott végre a tavaszi idényben eddig az NB III Dél-Nyugati csoportjában szereplő Érd legénysége, amely az első hét fordulóban öt mérkőzését is elveszítette, egy-egy győzelmével, illetve döntetlennel mindössze négy pontot szerzett. A várakozástól elmaradó szereplés hatására a Ferencváros II. elleni vereséget követően az egyesület vezetése szerződést bontott Ebedli Zoltán vezetőedzővel és segítőjével, Csiszár Zoltánnal, őket Domján Attila (a fotókon) váltotta a kispadon. Az új edző egyelőre a szezon végéig kapott megbízatást és az érdi NB III-as gárda mellett megtartja eddig betöltött szerepkörét a Budapest Honvéd utánpótlásánál is. A 47 éves tréner játékosként futballozott az NB I-ben a Videoton színeiben, emellett több NB-s együttesben is szerepelt. Edzőként a másodosztályban irányította a Siófokot és a Szentlőrincet, az NB III-ban pedig bajnoki címig vezette az Iváncsát. Új feladata kapcsán a vele folytatott beszélgetésben arról is váltottunk szót, mi az elvárás vele és új csapatával szemben.

– Igazán nem lehet oka panaszra, hiszen jól sikerült a bemutatkozása, hiszen az elmúlt fordulóban 2–1-re nyertek hazai pályán a közvetlen riválisnak számító Bonyhád-Majos ellen. Elégedett volt a látottakkal?
– Összességében igen, de nem tagadom, meleg pillanatokat éltem át. A csapatot a mérkőzés előtt mindössze négy nappal vettem át, az első edzéseken kifogástalan volt a játékosok hozzáállása. Úgy éreztem, nem lehet gond a bemutatkozó meccsen, de sajnos az ellenfél gyorsan, már a negyedik percben vezetést szerzett. Némileg változtatni kellett az eredeti elképzelésen, azonban szerencsére hamar rendeztük a sorokat. Hajtottunk, támadtunk, helyzetünk is volt, de csak nem akart megszületni a gólunk. Aztán olyan történt, amire pályafutásom során még nem volt példa: a rendes játékidőt követő „ráadásban” előbb egyenlítettünk, majd a győztes gólt is megszereztük. Nem adtuk fel, a végsőkig küzdöttünk, ami kétségkívül biztató a hátralévő időszakra.
– Hogy fogadta az érdiek megkeresését?
– Amikor az elmúlt év tavaszán, még a szezon vége előtt felálltam a Szentlőrinc kispadjáról, nyárig nem volt csapatom. Tulajdonképpen a kapcsolataim révén jött a megkeresés a Budapest Honvéd utánpótlásától, így leszerződtem a kispestiekhez. Jól éreztem magam, nem terveztem a váltást, de közben volt érdeklődés felnőtt futballból. Székesfehérvári vagyok, itt élek a családommal, azt pedig elhatároztam magamban, csak ott vállalok edzősködést, ahova nem kell ideglenesen leköltözni. Amikor megkerestek Érdről, számomra ez is szempont volt a döntésemben, a vezetőkkel folytatott beszélgetés során kedvező kép alakult ki bennem. Elmondták, látják és értik a problémát, egyetlen kérésük volt: ne essünk ki. Igyekszem ennek az elvárásnak megfelelni.

Az NB III-as búcsú nem opció a klub számára
Az NB III-as búcsú nem opció a klub számára

– Mennyi időre kapta a megbízatást?
– A bajnokság végéig, vagyis hat fordulóra. Joggal vetődik fel a kérdés, érdemes-e ilyen rövid időszakra váltani, ám megértő volt az érdi vezetés. A most vállalt feladatommal párhuzamosan maradhatok a Budapest Honvéd utánpótlásánál is, mert ott napközben vannak az edzések, így nem ütköznek az itteni programmal.
– Mielőtt edző lett, hogyan alakult a játékospályafutása?
– Ahogy már említettem, székesfehérvári vagyok, a Videotonban kezdtem el futballozni. Az utánpótlás korosztályokban felfelé lépegetve eljutottam a felnőttekig, majd nem sokkal a huszadik születésnapom előtt, az 1997/1998-as bajnoki év elején Disztl László a BVSC elleni meccsen becserélt. Néhány percet kaptam csak tőle, de így csodálatos emlék, hogy NB I-es futballistának mondhattam magam. Még az eredményre is emlékszem, 1–1-re végződött az összecsapás. Később még hat alkalommal kaptam lehetőséget bajnoki meccseken abban a szezonban, ráadásul több tréner irányítása alatt. Kaotikus viszonyok voltak akkoriban a Videotonnál, vezető- és edzőcserék, így az én helyzetem is bizonytalanná vált.
– Mi jelentette a kiutat a bizonytalanságból?
– A klub megoldotta, ugyanis a fejlődésem érdekében kölcsönadtak az NB II-es Csákvárnak, majd az NB I/B-s Veszprémnek, 2001 nyarán pedig már a Bodajk labdarúgója voltam. Ez utóbbi együttes az NB III-ban szerepelt, náluk játszottam egy évet, amikor a csapot meg- és átvette az MTK. Hívtak Felcsútra, ahol nem kevesebb, mint hét évet töltöttem el. Sikeres időszak volt, felkerültünk az NB II-be, mégis úgy gondoltam, váltok, átigazoltam Csákvárra, ahol korábban egy évet már futballoztam. A kék-sárgák a 2010/2011-es szezonban a megyei első vonalban hasítottak, a 30 mérkőzésünkből valamennyit megnyertük, így magasabb osztályba léphettünk. Az NB III-ban is bajnoki címet szereztünk, így két év alatt két osztályt léptünk feljebb. A tréner az a Bognár György volt, aki jelenleg a Paks mestere az élvonalban. Később a bajnoki rendszer átszervezése miatt a két NB II-es csoportból egy lett, így visszaestünk az NB III-ba.

 

Az új trénernek jók a kezdeti tapasztalatai
Domján Attilának Iváncsa után Érden másfajta feladattal kell megküzdenie

– Az adatbankot böngészve kiderült, bizony, a góllövésből is kivette részét. Milyen poszton játszott?
– Belső középpályás voltam, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a góljaim többségét tizenegyesből szereztem. Persze azért a mezőnyből is betaláltam az ellenfelek kapujába, de nem ez volt a jellemző.
– A futballistából idővel edző lett. Mikor és hol kezdett el dolgozni?
– 2016-ban Csákváron az utánpótlásnál lettem vezetőedző, először az U16-os korosztály tartozott hozzám. 2018-ban Baki Imre, az NB III-as Iváncsa elnöke megkeresett és megkért, hogy vegyem át a klubnál a szakmai munka irányítását. Igent mondtam, majd négy bajnoki éven át voltam a zöld-fehérek edzője. A 2020/2021-es szezonban a csúcsra értünk, ugyanis a csoportunkban bajnokok lettünk, ám az NB II-re nem kértünk licencet, mert a létesítményünk nem lett volna alkalmas a magasabb osztályra, így maradt a folytatásban is a harmadik vonal.
– A sikeres iváncsai időszak jó ajánlólevélnek bizonyult a későbbiekben az ön számára?
– Igen, mert 2021 nyarán megkeresett az NB II-es Siófok. Még élő szerződésem volt Iváncsán, de az elnök korrekt volt és elengedett a Balaton-partiakhoz. Új csapatomnál is sikeres évet zártam, mellyel az ötödik helyen végeztünk. A következő idény őszi első fele viszont nem úgy alakult, ahogy elterveztük, a tabella második feléből várhatta a gárda a tavaszi folytatást, de mint kiderült ezt már nem velem képzelte el ezt a klub vezetése, így szerződést bontottunk.
– Hogyan alakult ezután a pályafutása?
– Nem sokáig tétlenkedtem, mert 2023 tavaszán hívott a szintén NB II-es Szentlőrinc. Sajnos ez egy sikertelen időszak volt számomra, nem tudtunk megfelelő kapcsolatot kialakítani, így még a szezon befejezése előtt távoztam. Amint arról az elején beszéltem, tavaly nyártól következett a Budapest Honvéd utánpótlása.
– A Honvéd és immár az Érd is a jelen az ön számára. Említette, hogy Érden az elsődleges cél a bentmaradás kiharcolása. Mennyi esélyt lát erre?
– Amikor igent mondtam a felkérésre, vállaltam, hogy mindet elkövetek a kitűzött cél elérése érdekében. Még az iváncsai időszakomból több érdi futballistát is ismerek, és egyébként is képben vagyok az NB III mezőnyét illetően. Az eddig itt töltött rövid időszak alatt meglehetősen pozitív kép alakult ki bennem, jó bizonyíték erre, ahogyan teljesített a srácok a Bonyhád-Majos elleni találkozón. Ha továbbra is ilyen marad a hozzáállás, akkor nem reménytelen a helyzet…
Lázár Lajos

Az Érd eddigi eredményei az NB III, Dél-Nyugati csoportjában, az aktuális tabella és a hátralévő tavaszi program:
https://adatbank.mlsz.hu/club/61/0/27588/26/265054.html

 

Megosztás:

Friss hírek

Támogatás

Legyen részese ennek az egyedülálló sport újságnak és támogassa munkánkat!
Legfrissebb hírek
Hasonló hírek

Heti összefoglaló

Szeretne naprakész lenni a hét eseményeivel? Iratkozzon fel heti összefoglaló emailre!