– Meglepődött, hogy ennyire fiatalon a felnőtteknél a kezdőben találta magát?
– Egyelőre még csak két mérkőzésem volt kezdőként, de már azért is megdolgoztam, hogy a keret tagja lehetek. Ősszel, a DEAC ellen leülhettem a kispadra, ahonnét megfigyelhettem, mennyire más az iram, mennyivel erősebbek a játékosok. Heti egyszer edzettem a többiekkel, a többi napon az U17-es korosztállyal készültem. Télen aztán fordult a kocka, átkerültem a felnőttekhez, de mivel általában különböző napokon van a két csapat mérkőzése, ha szükség van rám, visszairányítanak az utánpótláshoz.
– Támadó középpályásként nem tart az ellenfelek jó felépítésű védőitől?
– Kétségtelen, hogy fizikálisan még fejlődnöm kell, de amúgy bírom az ütközéseket.
– Amikor először a kezdők között kapott helyet, két gólt szerzett. Emlékszik, hogyan estek a góljai?
– Persze. Az első gólom igazából ajándék volt, mert az ellenfél a kapuja előtt eladta a labdát, nekem csak be kellett passzolnom a kapuba, a másodiknál pedig egy beadás után levettem és egyből éreztem, melyik irányba kell elrúgnom.
– Hogyan sikerült tekintélyes, háromgólos előnyről mégis kikapni?
– Jó kérdés, ráadásul a második félidőben kilenc perc alatt kaptunk hármat, utána pedig a rutinosabb ellenfél annyira lendületbe jött, hogy megnyerte a találkozót. A DEAC a harmadik helyen áll a tabellán, míg mi a tizenegyediken, már a szünetben érezni lehetett, túlságosan beleéltük magunkat, hogy sikerülhet a bravúr.
– Legutóbbi ellenfelük, a Sényő viszont ugyanannyi ponttal kezdte a legutóbbi fordulót, mint a Gödöllő. Tanultak az egy héttel korábbi esetből?
– Inkább úgy fogalmaznék, mindenképpen szükségünk volt a három pontra, hogy kicsit meglépjünk, de nemcsak a Sényőtől, hanem a mögöttünk lévő riválisok elől is.
– Mennyire tudja összeegyeztetni a tanulást a futballal?
– Azzal nincs gond. Jövőre érettségizem, utána szeretnék a Testnevelési Egyetemen sportszervezői szakon továbbtanulni, de ez egyelőre még csak terv. Emellett, ha lehet, minél több percet a pályán töltenék, mert még az is előfordulhat, hogy inkább profi labdarúgó lennék. Majd elválik.
– Csak azért kérdeztem, mert az NB III-ban már nagyobb távolságokra kell elutazni.
– Az utánpótlással is utazunk nem keveset, de a felnőttek között Tarpa, Cigánd, Sényő, Kisvárda vagy Nyíregyháza valóban nincs közel. Bevallom, élvezem az egészet, mert az utánpótlásmeccsekre inkább csak a szülők járnak ki, az NB III-ban viszont már vannak szurkolók is. Élvezem a jó hangulatot, a bekiabálásoktól pedig szerencsére képes vagyok függetleníteni magam.
– A mostani fiatalok nem igazán néznek magyar mérkőzést a tévében. Ön hogy áll ezen a téren?
– Őszintén szólva, a hazai bajnokságot csak szórványosan követem. Ha bekapcsolom a tévét, és éppen magyar meccs megy, akkor bele-belenézek. Egyébként inkább a spanyol és az angol bajnokságot követem.
– Kedvenc csapata?
– A Southampton.
– Azt hittem, ismertebb klubot említ.
– A Real Madrid játéka is tetszik, de a Southampton a kedvencem.
– Miért éppen ők?
– Négy-öt évvel ezelőtt láttam egy Premier League-meccset, amelyen nagyon jól játszottak. Jelenleg az angol másodosztályban szerepelnek, de tizenhat forduló óta veretlenek, negyedik helyen állnak a tabellán, remélem, visszajutnak a legjobbak közé. Szombaton egyébként FA Kupa-elődöntőt játszanak a Manchester City-vel.
– Az angol másodosztályt hogyan követi?
– Megvan a módja, különböző kalóz weboldalakon tudom nézni a meccseket.
– A hétvégi, 26. fordulóban vasárnap a Tiszafüred lesz idegenben a következő ellenfél az NB III-ban. Újra a kezdők között szerepel majd
– Ez nemcsak rajtam múlik. Az edzéseken mindent megteszek, de majd az edzőm dönt…
A Gödöllő eddigi eredményei a 2025/2026-os évadban az NB III, Észak-Keleti csoportjában, a bajnokság állása és a további tavaszi menetrend:
https://adatbank.mlsz.hu/club/65/0/31364/26/308834.html
Címlapfotó: Egervári Ádám (pirosban) berobbant a felnőttek közé Gödöllőn (forrás: Patkovics Bence)
